Franciaország elveszítette a szuverenitását?
„Majdnem minden francia pontosan tudja, hogy egy eladósodott ország nem szuverén, nincs meg a szabadsága” – ismerte el François Bayrou francia miniszterelnök, aki szerint a következő napok sorsdöntőek lesznek az országa számára.
Franciaország sorsa múlik a kormánnyal szembeni szeptember 8-i bizalmi szavazáson – jelentette ki François Bayrou francia miniszterelnök vasárnap este négy országos hírtelevíziónak adott élő interjújában. „Ha a kormány megbukik, ahogyan az ellenzék szeretné, akkor ez azt jelenti, hogy politikai váltás lesz. Feladjuk vagy feladnánk azt a politikát, amely szerintem létfontosságú az ország számára, egy másfajta, lazább, inkább sodródó politika érdekében” – fogalmazott a miniszterelnök. A december óta hivatalban lévő Bayrou múlt hétfőn jelentette be, hogy bizalmi szavazást kezdeményez szeptember 8-án a képviselők részéről a kormány adósságcsökkentő tervének végrehajtásához, és a 2026-ra meghatározandó költségvetési irányvonal támogatásához, amely csaknem 44 milliárd eurós megtakarítást irányoz elő.
Biztos bukás
Miután a kormány csak relatív többséggel rendelkezik a Nemzetgyűlésben, és az ellenzéki pártok – a baloldaltól a Marine Le Pen által vezetett, Nemzeti Tömörülésig – már jelezték, hogy nem szavaznak bizalmat a kormánynak, a jelenlegi helyzet szerint az a legvalószínűbb, hogy a centrista és hagyományos jobboldali pártok által támogatott kormány ugyanúgy megbukik, ahogy az tavaly december elején történt a Michel Barnier vezette előző kabinettel, szintén a tervezett költségvetési megszorítások miatt.
A miniszterelnök közlése szerint a másfél órás interjúját „biztosan nem búcsúnak” szánta, miközben a Szocialista Párt főtitkára, Olivier Faure „visszavonhatatlannak” nevezte a szocialisták azon döntését, hogy megtagadják a bizalmat a kormánytól, hozzátéve, hogy ideje a kormányfőnek „búcsút” mondania.
Sorsdöntő napok
„Úgy gondolom, hogy a következő napok döntő fontosságúak lesznek. És ha azt gondolják, hogy feladhatom a harcot, amit évek óta folytatok, és amit a jövőben is folytatni kívánok, akkor tévednek” – hangsúlyozta a centrista Modemet vezető miniszterelnök, aki korábban három alkalommal indult az elnökválasztáson. „Majdnem minden francia pontosan tudja, hogy egy eladósodott ország nem szuverén, nincs meg a szabadsága” – tette hozzá.
A kormány azt tervezi, hogy 2026-tól háromezer munkahelyet szüntet meg a közszférában, nem emeli jövőre a nyugdíjak jelentős részét, és minden szociális juttatás 2026-ban a 2025-ös szinten marad. Az egészségügyi kiadásokat illetően 5 milliárd eurós csökkentést irányoz elő a kormány, az állami, önkormányzati és szociális kiadások csökkentése 21 milliárd eurós megtakarítást tenne lehetővé, a szociális juttatások és a jövedelemadó-skála befagyasztásának várható bevételei pedig további 7 milliárd eurót jelentenének. A kormány a termelés növelése érdekében a 11 munkaszüneti nap közül kettő eltörlését javasolja: húsvéthétfőt és május 8-át, a második világháború befejezésének emléknapját. A miniszterelnök úgy vélte, hogy ez utóbbi javaslat azonban még vita tárgyát képezheti.
Mire számíthatunk?
A kormány szeptember 8-i bukása esetén a köztársasági elnök kinevezhet egy új kormányfőt, vagy feloszlathatja a Nemzetgyűlést és új választásokat írhat ki, mielőtt új kormányt nevez ki. Az ellenzéki pártok közül a Jean-Luc Mélenchon által vezetett radikális baloldali Engedetlen Franciaország és a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés viszont Emmanuel Macron köztársasági elnök lemondását is követeli, és új elnökválasztást szeretne.
Az elnök pénteken támogatásáról biztosította François Bayrou-t, és nem kívánt „politikai spekulációkba” bocsátkozni egy esetleges új nemzetgyűlési feloszlatásról és előrehozott választásokról a bizalmi szavazás valószínűsíthető kudarca után. Az államfő úgy vélte, hogy a miniszterelnök előtt álló kihívás „nem leküzdhetetlen”, és felszólította a politikai erőket, hogy találjanak „megállapodási utakat” a költségvetésről.
Az 1958-ban kezdődött V. köztársaság történetében példátlan politikai instabilitás több mint egy évvel ezelőtt kezdődött, miután az elnöki párt által az európai parlamenti választásokon elszenvedett vereség miatt Emmanuel Macron feloszlatta a Nemzetgyűlést. A 2024. július 7-i előrehozott választások eredményeként az új Nemzetgyűlés háromosztatúvá vált 11 frakcióval, és egyik párt sem tudott abszolút többséget szervezni maga köré. Az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép Köztársaságiak támogatják a centrista François Bayrou kisebbségi kormányát; a másik két tábor, a választásokon élen végző, de a kormányból kimaradó baloldali pártok és a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés pedig ellenzékben politizál.
Szlovákia sem katonailag, sem anyagilag nem fogja támogatni Ukrajnát
Szlovákia elutasítja az ukrajnai háború folytatásának támogatását, ezért nem ért egyet sem Ukrajna katonai, sem pénzügyi segítésével – közölte Robert…
Drasztikus drágulást hozna a leválás az orosz energiáról
Ha Brüsszel tervei szerint Magyarország teljes egészében leválna az orosz gázról, az a rezsiköltségek drasztikus emelkedését, a rezsicsökkentés végét jelentené…
Illegális migráció: lassan egész Európa minket követ
Európa valamennyi tagállama valamilyen módon védekezni kezdett az illegális migráció negatív hatásai ellen – mondta Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági…
Magyarország veszélyes ukrán beavatkozásokra számíthat
A magyar nagykövetet szerdán bekérették az ukrán külügyminisztériumba, és az ott elhangzottak alapján fel kell arra készülni, hogy Kijev folytatni…
Megugrott a kátyúk száma. Mire ügyeljünk?
Az elmúlt napokban az időjárás változása, a napi hőingás hatására hirtelen megnőtt az utakon a kátyúk száma, a kisebb-nagyobb gödrök…
Vádat emeltek Budapest főpolgármestere ellen a Pride miatt
A Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség vádat emelt és pénzbüntetés kiszabását indítványozza Karácsony Gergely főpolgármester ellen, mert tavaly nyáron…
Európa elutasítja Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását
Brüsszel már 2027-ben – a csatlakozási feltételek teljesítése előtt – felvenné Ukrajnát az EU-ba, az uniós polgárok háromnegyede azonban elutasítja…
Rekordévet zárt a magyar turizmus. Mi a titkunk?
2025-ben újabb rekordévet zárt a magyar turizmus: közel 20 millió vendég mintegy 47 millió vendégéjszakát töltött a magyarországi szálláshelyeken –…
Orbán Viktor: Magyarország lett Ukrajna új céltáblája
Az ukrán vezetés átlépett egy határt, mi nem kerestük a konfliktust, mégis napok óta Magyarország a céltábla – figyelmeztet Orbán…
Veszélyben a rezsicsökkentés
A rezsicsökkentés veszélyben van, Brüsszel döntött, és már jövőre, 2027-ben le akarják Európát választani az orosz gázról és olajról –…
Újra megjelent a madárinfluenza
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma Békés megyében két báromfitelepen magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta, az érintett állományok felszámolása…
Brüsszel a drogokat is ránk akarja erőltetni
A drogliberalizációt is ránk akarja kényszeríteni Brüsszel – figyelmeztet Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Hihetetlen, mi miatt kötött bele Brüsszel a magyarokba
Magyarország megsértette az uniós jogot, valamint a lojális együttműködés elvét azáltal, hogy a kannabisz besorolásával kapcsolatban az Európai Uniónak az…

























