Dömötör Csaba – utalva a Tisza Párt Vissza Európába címmel megrendezett szombati rendezvényére – úgy fogalmazott: „emberemlékezet óta nem láttunk annyi Európai Néppárt-logót, mint a tegnapi tiszás rendezvényen”. Nem is nagyon próbálták szőnyeg alá söpörni, hogy az egész Manfred Weberék politikai szponzorációja alatt fut – fogalmazott, hozzátéve: „Magyar Péter delegációvezetőjétől megtudtuk azt is, hogy nem érdemes most tőlük kormányprogramot várni, mert azt mások csinálják. Ez amúgy már nekünk is feltűnt” – írta. „Mit képvisel tehát a tegnapi nótát fizető Európai Néppárt? Mit akarnak Weberék?” – kérdezte Dömötör Csaba, aki kilenc pontban sorolta fel érveit.

1. Alapvető körülmény, hogy az Európai Néppárt a liberális és baloldali pártokkal lépett koalícióra a tavalyi választás után. Ebben nincs újdonság, sok éve ezt csinálják. Ezt írásos formában is rögzítették, annak ellenére, hogy a választási eredmények alapján az EPP egy jobboldali koalíció élére is állhatott volna. Ez aztán a képviselt politikában is szépen megmutatkozik.

2. Az Európai Néppárt a háborús politika fő motorja volt az elmúlt években. Fő felelősei annak, hogy Európa az elmúlt három évben 53 ezer milliárd (!) forintnak megfelelő összeget költött a háborúra. Legutóbb elfogadott állásfoglalásuk szerint minden európai országnak a GDP 0,25 százalékát kellene a háború katonai támogatására fordítani, ami esetünkben több száz milliárdos összeg. Dömötör Csaba megjegyezte: „még az e heti plenárison is háborús héjaként szónokoltak, most pedig siránkoznak, amiért nem engedik őket oda a béketárgyalás asztalához”. A Tisza teljesen belesimult ebbe, ami abból is látszik, hogy 1000 kilométerre a saját választóiktól ukrán zászlós pólókban mászkálnak (azzal a magyarázattal, hogy a néppárti kollégák osztották ki nekik) – tette hozzá.

3. Manfred Weberék hozták tető alá a migrációs paktumot. Ez egy kötelező elosztási rendszer, pont olyan, mint amit a hazai baloldal évekig tagadott. Tavaly fogadták el azzal, hogy ha egy ország nem hajlandó a programban részt venni, vaskos büntetést kell fizetnie. Vészhelyzet esetén a betelepítendők létszámkorlátja felülről nyitott. A paktum teljes körű végrehajtása szerepel az EPP 2025-ös írásos munkatervében is. Ennyit arról, hogy a Tisza nem támogatja a bevándorlást.

4. Az EPP masszív támogatója volt mind a szankcióknak, mind a Green Dealnek. A kettő úgy függ össze, hogy ezek fő felelősei a rekord mértékű energiaár-emelkedéseknek. Ebből született az elmúlt évtizedek legnagyobb inflációs hulláma, és ezért vergődnek a nagyipari vállalatok szerte Európában. A német autóipar is ezért él meg válságos napokat, ami más országokra is kihat.

5. Leépítenék az agrártámogatásokat is. Ursula von der Leyen egy olyan stratégai dokumentumot rendelt, amely alapján 2027 után leépítenék a területalapú támogatásokat. Ezt úgy oldanák meg, hogy a kifizetéseket jóval több feltételhez kötnék, így a támogatottak köre drasztikusan csökkenne. Az egész művelet fedősztorija az, hogy Ukrajna EU-tag lesz, így a mostani rendszert mindenképp át kell alakítani. Azt már nem teszik hozzá, hogy a gazdák rovására. Érvelésük egybecseng nem csak Magyar Péter, hanem fő emberének, Raskó Györgynek az érvelésével is.

6. A néppárti hálózat sok éve, évek óta fúrja a magyar energiaár-támogatási rendszert is (leánykori nevén: rezsicsökkentés). A legutóbbi „országspecifikus ajánlásokban” úgy írták, hogy már a 2024-25-ös fűtési szezon előtt ki kellene vezetni a „szükséghelyzeti intézkedéseket”. Nem véletlen, hogy a rezsicsökkentést szintén támadó Gerzsenyi Gabriella tiszás képviselő korábban épp azon a bizottsági igazgatóságon dolgozott, ahol ezeket az ajánlásokat szövegezik.

7. A néppárti-baloldali koalíciós megállapodásban az is szerepel, hogy továbbra is teljes gőzzel kell használni a jogállamisági eszköztárat, azaz, vissza kell tartani az egyet nem értő országok uniós forrásait. Ebben a műveletben Magyar Péterékre pont olyan szerep hárul, mint korábban a Momentumra.

8. Ne feledjük az ideológiai úthengert sem. Manfred Weberék minden olyan LMBTQ-programot megtámogatnak, amelyet a liberális oldal megkövetel. Az őszi költségvetési szavazáson ennek megfelelően megszavazták, hogy ilyen irányú propagandára több pénz jusson, még a mostani körülmények között is. A Tisza természetesen megszavazta.

9. Joggal gyanítják, hogy a fent vázolt elitpolitikának nincs társadalmi támogatottsága. Ezért feljebb tekernék az online cenzúrát. Ennek elsődleges eszköze az úgynevezett DSA (digitális szolgáltatásokról szóló) rendelet, amelyet most szigorítani akarnak. Érdemes ezzel kapcsolatban felidézni, hogy Dávid Dóra hogyan siratta pár héttel ezelőtt az Amerikában szélnek eresztett cenzorokat.

„Hát így állunk” – írta Dömötör Csaba, hozzátéve: így néz ki a gyakorlatban az, hogy „jól sikerült az óvodai beszoktatás”. Hogy „sikerült beilleszkedni”, és hogy „egyfajta kötelesség igazodni a néppárti állásponthoz”. Így néz ki a mindennapi cselekedetekben az, hogy mások írják a programot – fogalmazott. Megjegyezte: Magyar Péter úgy mondja „csak egy kicsi szuverenitásról kellene lemondani”. Szerintünk meg nem kell – tette hozzá.

Dömötör Csaba szerint „nincs annyi hajzselé, nincs annyi monitorról felolvasott szöveg, nincs annyi saját magukról készíttetett beállított fotó, és nincs annyi EPP-logó a tiszás falon, amely feledtetni tudna egy sok évszázados tapasztalatot” – fogalmazott, rámutatva: ebben az országban végül soha nem volt többsége azoknak, akik mások programjaiból és elvárásaiból vezették le politikájukat.