Orbán Viktor 2025-ről szólva emlékeztetett, rendkívül mozgalmas év volt, melynek során 82 állam- és kormányfői találkozón, valamint 25 csúcstalálkozón vett részt. Azt mondta, mindenki számára nyilvánvalóvá vált: egy korszak lezárult a nemzetközi politikában. Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépése megadta a kegyelemdöfést annak a korszaknak, amelyet liberális világrendnek neveznek, és amelynek a szabályai most már nem érvényesek. A kezdődő új korszakot a kormányfő a nemzetek korszakának nevezte, míg magát 2010-től e korszak előhírnökének. Orbán Viktor 2026 legfontosabb kérdésének Európában a háború és béke ügyét nevezte meg, a magyar kormány feladataként pedig azt jelölte meg, hogy Magyarországot távol tartsa a háborús veszélyektől.

Venezuela jó hír?

Orbán szerint komoly esély van arra, hogy a venezuelai események nyomán számunkra kedvezőbb lesz a világpiaci energiahelyzet. A kormányfő a hétvégi eseményekről az új világ erőteljes megnyilvánulásaként beszélt, és kiemelte: Venezuelával együtt az Egyesült Államok képes a világ olajkészletének mintegy 40-50 százalékát ellenőrizni, ez az erő pedig már alkalmas az árak erőteljes befolyásolására. Mi úgy számolunk, hogy az amerikaiaknak olcsóbb energia kell ahhoz a gazdasági programhoz, amit az elnök meghirdetett, és „ez Magyarország számára jó hír” – közölte Orbán Viktor.

Brüsszel vagy Budapest

A brüsszeli és a magyar út között kell választania Magyarországnak a 2026-os parlamenti választáson – mondta a miniszterelnök. Orbán Viktor kifejtette, az ország előtt álló lehetőségek egyszerűek: vagy a brüsszeli úton halad, amely a háborúhoz és a gazdasági megszorításokhoz vezet, vagy a magyar úton halad, amely békét és fejlődési lehetőséget hoz számára, lehetővé téve egy erősebb országot, erősebb gazdaságot és jobb életet a magyaroknak. A kormányfő reális célkitűzésnek nevezte az ország fejlődését egy olyan időszakban, amikor az Európai Unió legtöbb országában megszorításokat hajtanak végre, és az európai gazdaság lejtmenetben van. Hozzátette, a fejlődéshez pénz kell, ezért a kormány nem fogja odaadni a magyarok pénzét Ukrajnának. Úgy folytatta, nem fogadják el azokat a brüsszeli döntéseket, amelyek hadigazdaságra akarják átállítani a tagállamok gazdasági rendszereit. Magyarország inkább „békegazdaságot épít”, amely lehetőséget ad a fejlődésre – mondta, hozzátéve, ez a magyar út, szemben a háborús brüsszeli úttal.

Energia és migráció

A 2026-os év nagy kérdései a háború mellett az energia és a migráció lesznek – emelte ki a miniszterelnök. Orbán Viktor hangsúlyozta: a nemzetek szuverenitása egyre erősebben függ az energiaellátástól, amely ráadásul a technológiai fejlődés legfontosabb kérdése is. Kijelentette, Magyarország energiaellátása és -biztonsága garantált, energiafüggetlensége biztosítva van, és az új kapacitások kiépítéséhez szükséges energiamennyiséget is elő tudja állítani. Hangsúlyozta azonban, hogy a brüsszeli gáz- és olajipari szabályozások egy része romboló Magyarország számára. Ezek ellen Magyarország egyrészt jogi úton védekezik, de politikai értelemben is dolgoznak a brüsszeli energiaszabályozás ellen – jelezte. Orbán Viktor 2026 másik nagy kérdéseként a Brüsszel által elfogadott migrációs paktum végrehajtását jelölte meg. A magyar kormány álláspontja változatlan: nem veszünk át egyetlen migránst sem, nem építünk menekülttábort, nem változtatjuk meg a határvédelem rendjét, és nem leszünk bevándorlóország, nem fogadjuk el, hogy Brüsszel mondja meg, kikkel éljünk együtt – szögezte le.