Belefulladunk a veszélyes mikroműanyagokba
Aggasztó mértékű mikroműanyag-szennyezést tárt fel a levegőben egy nemzetközi kutatás, amelynek eredményei azt mutatták, hogy egyes városi területeken a lerakódási arány elérheti a napi 1300 mikroműanyag-részecskét négyzetméterenként – közölte az Eurofins Environment Testing a mikroműanyagokkal foglalkozó szakértői csoportjának kutatását ismertetve.
A PlasticDustCloud elnevezésű projekt során a szakemberek 12 mintavételi helyről gyűjtöttek adatokat 9 országban, 3 kontinensen, köztük Magyarországon, Budapesten is. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a mikroműanyagok mindenütt jelen vannak a belélegzett levegőben.
Mindenhol ott van
A mikroműanyagok 5 milliméternél kisebb plasztikrészecskék, amelyeket a kutatások során egyre nagyobb mennyiségben mérnek az óceánokban, tengerekben, felszíni vizekben, a talajban, illetve az elmúlt években már a levegőben is. Friss kutatások kimutatták jelenlétüket az emberi tüdőben, a vérben, sőt az anyatejben is. Ezek a részecskék veszélyes vegyi anyagokat hordozhatnak, és potenciális kockázatot jelenthetnek az emberi egészségre és környezetre, így jelenlétük a levegőben egyre nagyobb aggodalomra ad okot – írták a közleményben, hozzátéve, hogy a városi levegőbe kerülő mikroműanyagok a szél és a légáramlatok révén távoli, városi forrásoktól messze eső helyeken is megjelenhetnek.
Globális mintavétel
A mintavételt 2024 júliusa és augusztusa között végezték. A mintákat egyhetes expozíciós időszak után párhuzamosan gyűjtötték be három kontinensen, tíz városban – Melbourne (Ausztrália), Budapest (Magyarország), Bergen (Norvágia), Gijón (Spanyolország), Rovaniemi (Finnország), Aabybro (Dánia), Barneveld (Hollandia), Northampton (Anglia), Sacramento és South Bend (Egyesült Államok). Összehasonlításként vidéki mintavételi helyek is szerepeltek: Pelkosenniemi (Finnország) és Alta (Norvégia).
Mit lélegzünk be?
Az eredmények a mintavételi helytől és az alkalmazott technológiától függően változó lerakódási arányokat mutattak: vibrációs spektroszkópiával napi 1250 részecske/négyzetmétert, termoanalitikai módszerekkel pedig napi 3110 mikrogramm/négyzetmétert. A leggyakrabban azonosított polimerek a polietilén (PE) és a polipropilén (PP) voltak, amelyek a globális műanyaggyártási trendeket tükrözik. A műanyagokon túl azonosítottak gumiabroncs-kopásból származó részecskéket is, amelyek mennyisége elérte a napi 304 mikrogramm/négyzetmétert, a közúti forgalom tehát jelentős mikroműanyag-forrás – hívták fel a figyelmet. A beszámoló szerint a kutatás fontos adatokkal járul hozzá ahhoz az egyre növekvő tudományos adathalmazhoz, amely egyértelműen megmutatja, hogy a mikroműanyag-szennyezés nem csupán tengeri vagy szárazföldi probléma, hanem nemzetközi szinten összehangolt fellépést igénylő globális levegőminőségi kihívás is.
Az Eurofins Microplastics Peer Group által vezetett PlasticDustCloud projekt eredményei a projekt weboldalán érhetők el.
Műholdaktól a propagandáig: Google a Moszad szolgálatában
A Google-t egyre több vád éri azzal kapcsolatban, hogy aktívan segíti Izrael háborús erőfeszítéseit, eszközöket és platformokat biztosítva a katonai…
Gyomorforgató nyugati képmutatás az energiapiacon
Donald Trump amerikai elnök az orosz energiahordozók ügyében lerántotta a leplet a nyugat-európai országok képmutatásáról – közölte keddi Facebook-bejegyzésében Hortay…
Tizenéves svéd lányokat toboroznak bérgyilkosságokra
A magyarok világosan kimondták, hogy nem kérnek az illegális migrációból, senki sem döntheti el rajtunk kívül, hogy kikkel akarunk együtt…