A magyar Direkt36, a német Der Spiegel, az osztrák Standard és a belga De Tijd napilap közös oknyomozása a saját állításuk szerint azt tárta fel, hogyan használta Orbán Viktor kormánya az Információs Hivatalt, vagyis a magyar titkosszolgálatot uniós intézmények elleni kémkedésére. Eszerint tíz évvel ezelőtt, amikor a magyar miniszterelnök kormánya egyre gyakrabban került összetűzésbe az Európai Bizottsággal, az Információs Hivatal a saját tisztjeit küldte az Európai Unió állandó képviseletéhez. Hivatalosan például pénzügyi-gazdasági ügyekkel foglalkoztak, valójában az EU intézményeiben való belső kémkedésére alkalmazták őket – legalábbis ezt állítják a fent említett lapok oknyomozói.

A Direkt36 írása feltárja, hogy V., a brüsszeli magyar Állandó Képviselet „megnyerő modorú” diplomatája megpróbált beszervezni uniós intézményekben dolgozó magyar állampolgárokat. V. „diplomatafedésben”, volt, azaz hivatalosan a külügy tisztviselőjeként dolgozott Brüsszelben, valójában az Információs Hivatal munkatársa volt. A magyar hírszerzők 2012 és 2018 között állítólag óvatlanul és nyíltan kémkedtek, vagyis nem tartották be a biztonsági szabályokat: 2017-ben V. lebukott, és vele együtt az egész brüsszeli magyar hírszerző hálózat kompromittálódott. A belga De Morgen szerint „Orbán kémjei olyan agresszív taktikákat alkalmaztak, amelyek egy EU-tagállamban példátlanok, és inkább az orosz vagy kínai rezsim gyakorlataira emlékeztetnek”.

„Ha Orbán ügynökei EU-tisztviselők után kémkednek, az azt is tükrözi, milyen kevéssé baráti Magyarország kapcsolata az EU-val. Több mint egy évtizede a magyar miniszterelnök a 27 állam- és kormányfő között a bajkeverő szerepét tölti be, éket ver az unió tagállamai közé, és illiberális politikáját az EU értékeinek ellentétes modelljeként erőlteti. Ennek következtében Magyarország csak kevés befolyásos pozíciót tölt be az EU-n belül. Belső források szerint ezért is kellett a magyar titkosszolgálatnak információkat gyűjtenie és pótolnia a hiányosságokat” – írja a bécsi Der Standard az ügyről. És azt is hozzáteszik, hogy Magyarország „megosztott lojalitású” partnernek számít, vagyis sokan gyanítják, hogy az általa megszerzett információk egy része Moszkvában köt ki.

Hogy ebből mennyi az igaz, azt egyelőre nehéz felmérni. A magyar titkosszolgálat természetesen nem ártatlan báránykák gyülekezete, ugyanúgy, mint bármely más titkosszolgálat a világon. És az is biztos, hogy ma szinte mindenki kémkedik mindenki után, tekintet nélkül arra, hogy ellenségről vagy szövetségesről van szó. A fenti lapok és a mögöttük álló „újságírók” személye azonban a garancia arra, hogy valószínűleg egy újabb megrendelt anyaggal állunk szemben, amellyel Orbán Viktort és az általa vezetett Fideszt akarják lejáratni a jövő évi parlamenti választások előtt.