Franciaország sorsa múlik a kormánnyal szembeni szeptember 8-i bizalmi szavazáson – jelentette ki François Bayrou francia miniszterelnök vasárnap este négy országos hírtelevíziónak adott élő interjújában. „Ha a kormány megbukik, ahogyan az ellenzék szeretné, akkor ez azt jelenti, hogy politikai váltás lesz. Feladjuk vagy feladnánk azt a politikát, amely szerintem létfontosságú az ország számára, egy másfajta, lazább, inkább sodródó politika érdekében” – fogalmazott a miniszterelnök. A december óta hivatalban lévő Bayrou múlt hétfőn jelentette be, hogy bizalmi szavazást kezdeményez szeptember 8-án a képviselők részéről a kormány adósságcsökkentő tervének végrehajtásához, és a 2026-ra meghatározandó költségvetési irányvonal támogatásához, amely csaknem 44 milliárd eurós megtakarítást irányoz elő.

Biztos bukás

Miután a kormány csak relatív többséggel rendelkezik a Nemzetgyűlésben, és az ellenzéki pártok – a baloldaltól a Marine Le Pen által vezetett, Nemzeti Tömörülésig – már jelezték, hogy nem szavaznak bizalmat a kormánynak, a jelenlegi helyzet szerint az a legvalószínűbb, hogy a centrista és hagyományos jobboldali pártok által támogatott kormány ugyanúgy megbukik, ahogy az tavaly december elején történt a Michel Barnier vezette előző kabinettel, szintén a tervezett költségvetési megszorítások miatt.

A miniszterelnök közlése szerint a másfél órás interjúját „biztosan nem búcsúnak” szánta, miközben a Szocialista Párt főtitkára, Olivier Faure „visszavonhatatlannak” nevezte a szocialisták azon döntését, hogy megtagadják a bizalmat a kormánytól, hozzátéve, hogy ideje a kormányfőnek „búcsút” mondania.

Sorsdöntő napok

„Úgy gondolom, hogy a következő napok döntő fontosságúak lesznek. És ha azt gondolják, hogy feladhatom a harcot, amit évek óta folytatok, és amit a jövőben is folytatni kívánok, akkor tévednek” – hangsúlyozta a centrista Modemet vezető miniszterelnök, aki korábban három alkalommal indult az elnökválasztáson. „Majdnem minden francia pontosan tudja, hogy egy eladósodott ország nem szuverén, nincs meg a szabadsága” – tette hozzá.

A kormány azt tervezi, hogy 2026-tól háromezer munkahelyet szüntet meg a közszférában, nem emeli jövőre a nyugdíjak jelentős részét, és minden szociális juttatás 2026-ban a 2025-ös szinten marad. Az egészségügyi kiadásokat illetően 5 milliárd eurós csökkentést irányoz elő a kormány, az állami, önkormányzati és szociális kiadások csökkentése 21 milliárd eurós megtakarítást tenne lehetővé, a szociális juttatások és a jövedelemadó-skála befagyasztásának várható bevételei pedig további 7 milliárd eurót jelentenének. A kormány a termelés növelése érdekében a 11 munkaszüneti nap közül kettő eltörlését javasolja: húsvéthétfőt és május 8-át, a második világháború befejezésének emléknapját. A miniszterelnök úgy vélte, hogy ez utóbbi javaslat azonban még vita tárgyát képezheti.

Mire számíthatunk?

A kormány szeptember 8-i bukása esetén a köztársasági elnök kinevezhet egy új kormányfőt, vagy feloszlathatja a Nemzetgyűlést és új választásokat írhat ki, mielőtt új kormányt nevez ki. Az ellenzéki pártok közül a Jean-Luc Mélenchon által vezetett radikális baloldali Engedetlen Franciaország és a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés viszont Emmanuel Macron köztársasági elnök lemondását is követeli, és új elnökválasztást szeretne.

Az elnök pénteken támogatásáról biztosította François Bayrou-t, és nem kívánt „politikai spekulációkba” bocsátkozni egy esetleges új nemzetgyűlési feloszlatásról és előrehozott választásokról a bizalmi szavazás valószínűsíthető kudarca után. Az államfő úgy vélte, hogy a miniszterelnök előtt álló kihívás „nem leküzdhetetlen”, és felszólította a politikai erőket, hogy találjanak „megállapodási utakat” a költségvetésről.

Az 1958-ban kezdődött V. köztársaság történetében példátlan politikai instabilitás több mint egy évvel ezelőtt kezdődött, miután az elnöki párt által az európai parlamenti választásokon elszenvedett vereség miatt Emmanuel Macron feloszlatta a Nemzetgyűlést. A 2024. július 7-i előrehozott választások eredményeként az új Nemzetgyűlés háromosztatúvá vált 11 frakcióval, és egyik párt sem tudott abszolút többséget szervezni maga köré. Az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép Köztársaságiak támogatják a centrista François Bayrou kisebbségi kormányát; a másik két tábor, a választásokon élen végző, de a kormányból kimaradó baloldali pártok és a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés pedig ellenzékben politizál.