A tárcavezető az EU-s külügyi tanács informális ülését követő szombati sajtóértekezletén arról számolt be: ismét világossá vált, hogy Brüsszel és a tagállamok egy jelentős része is az ukrajnai háború hosszú távú folytatására készül, és nem érdekelt a békefolyamat sikerében. „Brüsszel és az európai uniós tagállamok többsége készen áll arra, hogy az európai emberek pénzéből újabb euró tízmilliárdokat, vagyis sok sok-sok ezer milliárd forintot küldjenek Ukrajnába, hogy azután abból fegyvereket vásároljanak és fenntartsák belőle az ukrán hadsereget. Tízmilliárd eurókat akarnak költeni ukrán katonák fizetésére, drónok vásárlására és az ukrán állam működtetésére” – sorolta.

„Koppenhágában definícióként kezelték azt, hogy Ukrajnát pénzügyileg támogatni kell, s mivel nincsen egyetértés abban, hogy a befagyasztott orosz vagyon legyen-e ennek a fedezete, ezért világos, hogy Ukrajna pénzelésére vagy a nemzeti vagy pedig az európai uniós költségvetéseket lehet igénybe venni” – folytatta. Majd hangsúlyozta, hogy most is nagy volt a nyomás a magyar kormányon, hogy engedjék be Ukrajnát gyorsítópályán az EU-ba, fogadjanak el újabb szankciókat Oroszország ellen, ezúttal már az energetika területén is. „Nagy volt a nyomás, hogy fizessünk ki újabb több mint hatmilliárd eurót, vagyis 2400 milliárd forintot az Európai Békekeretből Ukrajna felfegyverzésére, és nagy volt a nyomás, hogy még több pénzt és még több fegyvert küldjünk az ukránoknak” – húzta alá.

Szijjártó Péter sérelmezte, hogy az Európai Bizottság a mostani tanácskozáson is „gyakorlatilag Ukrajnai Bizottságként lépett fel, teljesen Ukrajna érdekeit képviselve, szemben a tagállamok érdekeivel”. „A mai napon az is világossá vált az, hogy Brüsszelben magasról tesznek a kárpátaljai magyar közösség sorsára. Ha az Európai Unió valóban segíteni akarna, akkor simán helyre tudná állíttatni az ukránokkal azt a 2015-ös helyzetet, amikor a kárpátaljai magyaroknak még teljes jogköreik voltak az anyanyelv használatára az oktatásban, a kultúrában, a közigazgatásban” – vélekedett. „De Brüsszel magasan tesz a kárpátaljai magyarokra, és nem akar segíteni. Pedig tudnának, hiszen amikor Zelenszkij elnök átíratta a korrupcióellenes szabályokat Ukrajnában és a saját hatáskörébe rendelte a korrupcióellenes szervezeteket, az Európai Bizottság azonnal fellépett és visszacsináltatta ezt a törvényt” – emlékeztett. „Ha akarnák, épp így visszacsináltathatnák a kárpátaljai magyar közösség jogait elvevő jogszabályokat, de nem akarják. Világossá tette a bővítési biztos, hogy azért van ez a különbség, mert számukra a korrupcióellenes szabályok fontosabbak, mint a magyar kisebbség sorsa” – tette hozzá.

Illetve kiemelte, az is világossá vált, hogy Brüsszelben magasról tesznek a magyar energiabiztonságra, arra, hogy a magyar családokat, a magyar gazdaságot el lehet-e látni megfelelő energiaforrásokkal. A miniszter szavai szerint ez abból is látszik, hogy máig nem válaszoltak a magyar és a szlovák kormány levelére, amelyben arra szólították fel az Európai Bizottságot, hogy legalább a saját döntésének feleljen meg, és lépjen fel az EU-tagországok energiabiztonságát veszélyeztető Ukrajnával szemben.