A tárcavezető arról számolt be, hogy az emberiség rendkívüli éven van túl, a világ sok kihívással néz szembe, miközben ez az utóbbi időszak egyértelműen Európa drámai vesszőfutásáról szólt, a kontinens minden egyes sorsfordító globális változásnak a vesztesei közé tartozik. Aláhúzta, hogy Európa világgazdasági és világpolitikai jelentősége is rendkívül meggyengült, ahogyan földbe állt a versenyképessége is, amit mutat, hogy az európai gazdaság gerincét adó kulcsiparágakban éllovasból középmezőnybeli szereplővé váltak a kontinens vállalatai.

Kiemelte, hogy miközben az Európai Unió egy békeprojektként pattant ki az alapító atyák fejéből, mára Európa a háború kontinensévé vált. „Európa szívében két európai ország vív egymással háborút úgy, hogy a kontinens maradék részének döntő többsége a háború csitítása helyett marmonkannákkal hordja a dízelolajat a tűzre” – fogalmazott. „Ide vezettek a brüsszeli vezetők hibái, ide vezettek személyesen Ursula von der Leyen bizottsági elnök drámai hibái, és ide vezettek az európai háborúpárti mainstream politikai elit vezetőinek drámai hibái” – mondta. „Mára az Európai Unió tartalmában, szimbolikájában és külsőségeiben is megszűnt komolyan vehető világpolitikai tényező lenni” – tette hozzá.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy ebben a helyzetben a kormány feladata megvédeni Magyarországot, a magyar gazdaságot, a magyar embereket az EU mélyrepülésének negatív hatásaitól, ehhez pedig meg kell érteni először is, hogy mi a bajok eredője. „Szerintem a legnagyobb baj az, hogy az Európai Uniót ma egy extrém liberális, háborúpárti, a sikertelensége miatt alapvetően rendkívül frusztrált és a valóság helyett különböző őrültségeket a döntéseinek alapjává tévő elit uralja” – vélekedett. Sérelmezte, hogy ez a vezetés mostanra elszigetelte Európát a világpolitika legjelentősebb szereplőitől, átideologizálta, átpolitizálta a világ legfizikaibb és legracionálisabb kérdéseit, így például a gazdaságot és az energiaellátást, illetve folyamatosan akadályozza a béketeremtést a kontinensen.

Kifejtette, hogy számos európai vezető az utóbbi nyolc évben abban versenyzett, hogy ki tud bunkóbb megjegyzést tenni Donald Trumpra azért, hogy kielégítse a médiatérképet uraló liberális médiumokat, és ez most visszaütött. Elhibázottnak nevezte az EU Kína-politikáját is, mondván, hogy hatalmas félreértés az, hogy a közösség rendszerszintű riválisnak minősítette a távol-keleti országot, mivel inkább az együttműködésre kellene fókuszálni. Bírálta az Oroszországot sújtó szankciókat is, amelyek a szavai szerint kudarcot vallottak, illetve nagyobb károkat okoztak az európai országoknak.