Bakondi György szerint Magyarország megkísérli minél távolabb megállítani azt a folyamatot, ami Európa sok városában tarthatatlan állapotokat idézett elő. A lakosság véleménye már politikai szinten is megjelent, hiszen tartományi és országos választásokon előre törtek azok a pártok, amelyek a migráció kezelésében a belső nemzeti érdekeket veszik figyelembe.

A 2015-ös migrációs hullám tizedik évfordulója kapcsán készült interjúban felidézte, akkor négyszázezren özönlöttek be az országba. A rendőrség próbálta feltartóztatni, majd a debreceni és a bicskei menekülttáborokba szállítani őket, a nyílt táborokból azonban elszöktek. Az okmányok nélkül érkezett emberek többnyire szírnek vallották magukat akkor is, ha nem tudtak arabul.

Elmondta, általában fiatal férfiak érkeztek embercsempész bandák segítségével. A kormány azzal a kérdéssel szembesült, hogy kövesse-e azt, amit láttunk Nyugat-Európában vagy tegyen ellene. „Megkérdeztük az embereket, akik függetlenül a pártszimpátiától nagy többségben úgy döntöttek, hogy meg kell állítani az illegális migrációt, mert az a belbiztonság romlását, a biztonságérzet visszaesését okozná” – fogalmazott. Tanulmányozták a megoldásokat az amerikai–mexikói, az izraeli, bolgár-török, görög–török és a spanyol–marokkói határon, ahol már akkor kerítés volt, és azt látták, hogy műszaki akadály nélkül nem lehet megállítani egy ilyen tömeget. Az első lépés az volt, hogy műszaki akadályrendszert kell létrehozni, de az is világos volt, hogy jogi eszközökkel is védeni kell a határt. Ennek a főtanácsadó szerint az volt a lényege, hogy vissza kell küldeni a kerítés túloldalára azokat, akik átjutottak, és a tranzitzónákban nyújthatták be a menekültkérelmüket. Ez az Európai Unió bíróságának nem tetszett, ezért akkor úgy döntött a kormány, hogy a Szerbiában lévő magyar nagykövetségen lehet benyújtani a kérelmeket. Emellett őrizni is kellett a határt rendőrséggel, honvédséggel, majd a határvadászokkal.

Az azóta eltelt tíz év azt mutatja, hogy mindez helyes döntés volt, az Ausztriában, Francia- vagy Németországban tapasztalt negatív jelenségek nem következtek be Magyarországon – mondta. Világossá vált, hogy ezek az illegális bevándorlók jelentős része a jó élet reményében embercsempészek segítségével érkezik, egy részük pedig bűnelkövetési szándékkal az akkori iszlám állam megbízásából jön, és követnek el súlyos terrorcselekményeket – jelentette ki.

Bakondi György szerint a kormány döntése a magyar emberek megelégedésére szolgált, de Magyarország szüntelen politikai támadás alá került az Európai Bizottság részéről, számos kötelezettségszegési és bírósági eljárás indult. A helyzet eldurvult, napi bírságot szabtak ki az országra, és politikai, pénzügyi nyomással arra akarták rávenni a kormányt, hogy engedje az illegális bevándorlóknak itt benyújtani a menekültkérelmet. Ha ennek eleget tennénk, értelmét vesztené a határkerítés – jegyezte meg.

Kifejtette, az Európai Unió migrációs paktumának lényege, hogy az illegális migránsokat szét kell osztani a tagállamok között, Magyarországra is kellene küldeni, táborokat kellene építenünk, itt elbírálni a menekültkérelmeket, és ha nem kapnának menekült státuszt, akkor nekünk kellene visszatoloncolni őket oda, ahonnan érkeztek. Kitért arra is, hogy a balkáni migrációs útvonalon új, hogy Afrikából nem Olaszországon keresztül, hanem a görög szigetek felé érkeznek a bevándorlók. Több nemzetállam együttműködik a határőrizet megszervezésében, magyar rendőrök vannak például a szerb-észak-macedón határon.