A Szuverenitásvédelmi Hivatal által közzétett jelentés szerint a külföldről finanszírozott dezinformációs műveletek nemcsak a közvéleményt akarják megtéveszteni, hanem korlátoznák az ország szuverén döntéshozatalát is. A cél, hogy erkölcsi és politikai nyomásgyakorlással Magyarországot rákényszerítsék olyan nemzetközi döntések támogatására, amelyek ellentétesek a nemzeti érdekekkel, mint például Ukrajna uniós csatlakozásának támogatása, illetve Ukrajna katonai támogatása.

A hivatal négy fő narratívát azonosított: az egyik a sokkszerű, összehangolt támadások sorozata, amelyek politikai akciókkal és médiamegjelenésekkel támogatva próbálják hitelteleníteni az Orbán Viktor vezette magyar kormányt. Ilyenek azok az ukrán állítások, amelyek szerint Magyarország katonai kémhálózatot működtetne Kárpátalján, ezeket a magyarországi ellenzéki és nemzetközi sajtó villámgyorsan felerősítette. A második narratíva morális nyomásgyakorlással bélyegzi meg a békepárti álláspontot, azt sugallva, hogy „aki nincs Ukrajnával, az Oroszországgal van”. A harmadik a háborús félelmeket gerjeszti, azt állítva, hogy Magyarország csak katonai szerepvállalással kerülheti el az orosz fenyegetést. Végül a negyedik narratíva az európai központosítást sürgeti, a magyar vétójogot és szuverenitást akadályként beállítva.

„Ezek a kampányok brüsszeli finanszírozású médiahálózatokon és propaganda-infrastruktúrákon keresztül terjednek: riporterek utaztatása, tematikus tréningek és közös cikkgyártási projektek biztosítják a külföldi propaganda szempontjai szerint működő tartalomgyártást” – fogalmaztak a közleményben.

A legutóbbi kampány során az Ukrán Biztonsági Szolgálat Telegramon megjelent közleményére építve alakították ki azt a narratívát, amely szerint magyar katonai kémhálózat működött Kárpátalján, és a magyar hírszerzés az orosz hadsereg céljait szolgálja. A hazai és a nemzetközi sajtó perceken belül átvette a vádat, és olyan állításokat közölt, amelyek szerint Magyarország háborús beavatkozásra készül. Néhány órával az ukrán fél bejelentése után megjelentek azok az értelmezések, amelyek háborús agresszorként állították be Magyarországot. A kampány időzítése világosan mutatja a művelet koordináltságát: egy nappal korábban a magyar ellenzék vezető ereje, a Tisza Párt vezetője nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt, amely a háborús készülődés látszatát keltette. Ez az akció készítette elő az ukrán dezinformációs kampány fogadtatását, és biztosította belpolitikai hatását. A Szuverenitásvédelmi Hivatal elemzése alapján a dezinformáció gyorsasága, a kapcsolódó politikai megszólalások, valamint a sajtófelületeken való szinkronizált megjelenés egyértelmű bizonyítéka annak, hogy megtervezett kommunikációs támadásról van szó. A Szuverenitásvédelmi Hivatal arra is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen típusú háborús dezinformációs kampányok súlyos szuverenitási kockázatot jelentenek, amelyek ellen gyorsan határozottan fel kell lépni.