A magyarok 67 százaléka van rossz véleménnyel Ukrajna lehetséges tagságáról az Európai Unióban és mindössze egy ötöd (21 százalék) támogatná azt – derül ki a Nézőpont Intézet honlapján közzétett elemzésből. Eszerint a tavalyi évvel összehasonlításban lényeges változás, hogy tovább nyílt az olló a kérdésben, hiszen 2025 áprilisához képest nőtt az elutasítók (62 százalékról 67-re) és egyben jelentősen csökkent a tagságot helyeslők aránya (29 százalékról 21-re). Még ennél is többen ellenzik Ukrajna katonai támogatását, hiszen 21 százaléknyi pozitív vélemény mellett 69 százaléknyian vélekednek negatívan róla. Mindez az áprilisi magyarországi választásokhoz közeledve azért különösen érdekes, mert a teljes magyar társadalom kétharmados többségének álláspontjával szemben a Magyar Péter vezette ellenzéki Tisza Párt által kezdeményezett tavalyi Tisza-pártszavazáson a párt híveinek egyértelmű többsége, 58 százaléka voksolt arra, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja legyen.

„Van egy erős uniós álláspont, amely mindenáron Ukrajna katonai támogatását és uniós felvételét akarja elősegíteni, de Ukrajna nagyon erőltetett katonai támogatása a béke és egy tűzszünet helyett sokkal inkább a háború eszkalációjának irányába vinné a helyzetet. Emellett Ukrajna uniós felvétele az egyébként sem túl versenyképes és gazdaságilag nem túl jól álló Európai Unió koporsójába lenne egy újabb szög” – kommentálta a felmérés eredményeit az M1 aktuális csatorna műsorában Erdélyi Rezső Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője. Szerinte a magyarok ezt világosan látják, és látják más európai uniós országokban is az emberek, csak a tagállamok többségében a politikai elit nemcsak a saját polgárai véleményével ellentétesen cselekszik, hanem a kontinens érdekével is szembemegy.

Erdélyi Rezső Krisztián úgy fogalmazott: az európai gazdaságot kevés nagyobb csapás érhetné, mint egy ukrán uniós csatlakozás. Felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna jelentős mezőgazdasági területekkel rendelkező ország, és az ukrán gabona, illetve mezőgazdasági termék export azokra az országokra jelentene elsődleges veszélyt, ahol jelentős mezőgazdasági termelés van. Ilyen Magyarország, de Franciaország és Lengyelország is ide sorolható. Az Európai Unió ennek ellenére mindenáron megpróbálná „beerőszakolni” Ukrajnát az unióba – a 2029-es, 2028-as után legújabban 2027-es céldátumokat is hallani. Ezzel szemben a magyar kormány azt mondja, a nemzeti érdek ellentétes Ukrajna uniós csatlakozásával – emelte ki az elemző. Szerinte Magyarországon ugyan az ellenéki Tisza Párt politikusai is azt mondják, hogy nem támogatják Ukrajna csatlakozását, az uniós szavazásokon azonban vagy megszavazzák az ezzel kapcsolatos előterjesztéseket, vagy nem mennek be az ülésterembe és nem nyomnak gombot.