Talán felesleges külön linkeket csatolnom a kommentáromhoz azokról az esetekről, amikor illegális bevándorlók – főleg a szubszaharai Afrikából vagy a kevésbé fejlett közel-keleti országokból – a nyugati országokban megtámadták a helyi lakosságot (vannak kollégáink, akiket az ilyen videók megosztásáért letiltottak a közösségi hálóról). De ez még nem minden – radikalizálódik a helyi lakosság is. Szlovákiában korábban merényletet követtek el a miniszterelnök ellen, az Egyesült Államokban Trumpra lőttek, e héten pedig meggyilkoltak egy konzervatív aktivistát. A múlt hónapban egy ártatlan ukrán nőt késeltek halálra egy amerikai vonaton – indíték nélküli gyilkosság egy „zakkant” afroamerikai elkövetővel, akinek hosszú bűnlajstroma van. A bíró azonban szabadlábra helyezte, pedig kényszerképzetei vannak… Mert ma ez így „helyes” – neoliberális körökben újraéled a pozitív diszkrimináció. A támadó védett fajjá válik, mi, hétköznapi polgárok pedig potenciális áldozatokká.

Ez így nem mehet tovább

El tudják képzelni a fordított helyzetet, amikor egy fehér férfi késel halálra egy sötét bőrű lányt? Tudják, mi történne az amerikai utcákon? Nem beszélve az új online hullámról, a #blacklivesmatter hashtagekről. A jelenlegi helyzetre azonban csak a milliárdosok reagálnak, akik milliókat ígérnek művészeknek, hogy fessék fel az USA épületeinek falára a meggyilkolt lány portréját. Csakhogy ez nem megoldás – a megoldás a rendszerszintű változás. És nem a szocializmushoz, kommunizmushoz vagy más múltbeli rendszerekhez való radikális visszatérésről beszélek. Ha jobban hallgatnánk az orosz pragmatikus politikai filozófusra, Alekszandr Duginra, már régóta széles körű közéleti és akadémiai viták folynának arról, amit ő munkanéven „negyedik politikai elméletnek” nevez – vagyis egy olyan rendszerről, amely a korábbi rezsimekből a jót veszi át, a rosszat pedig elhagyja. Mert a múlt hibáiból tanulnunk kell, és a megoldás nem a forradalom (revolúció), hanem az evolúció.

Nem kell azonban filozofálgatni – létező dolog a klasszikus parlamenti demokrácia is, amelynek nincs beépített ideológiája, és amelyben a józan ész uralkodik, az állampolgárok biztonsága pedig a prioritások között szerepel. A biztonsági erők tekintélyével együtt. Tehát semmi „merkelista” wir schaffen das (meg tudjuk csinálni) – hiszen már látszik, hogy nem sikerült… Miért gyűlölik most az emberek Trumpot a szigorú bevándorláspolitikája miatt? Azért, mert igazat mond, és védeni akarja a saját népét?

Szlovák liberális uszítás

A radikalizálódás azonban Szlovákiában is zajlik, méghozzá élőben. Csütörtökön Pozsonyban tartott tüntetést Alojz Hlina, a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) párt parlamenti képviselője, Szlovákia egyik legmegosztóbb politikai botránykeltője, mégpedig egy bizonyos Nikita Slovák társaságában. Csak egy részletet láttam, de ez is elég volt. Ismét sikerült az embereket a szlovák kormányfő, Robert Fico elleni gyűlöletre csábítani. Feltűnt egy transzparens is: „BÖRTÖNBE FICÓVAL”. De miért is? Milyen bírósági határozat alapján? Persze, ha a kormánykoalícióról van szó, az ellenzéknek már nem számít, hogy Szlovákiának független bíróságai vannak: a koalíciós politikusokat egyszerűen be kell börtönözni…

Hlina friss szövetségese, a korábban kereszténydemokrata, most pedig liberális Martina Bajo Holečková szintén uszít: „Fico miniszterelnök a világ legnagyobb diktátoraival találkozik és kezet fog a tömeggyilkosokkal.” Szavait semmivel nem támasztja alá, csak a liberális, nyugatpárti klikk általános frázisait puffogtatja. Milyen alapon nevez valakit „legnagyobb” diktátornak? Van erre irányadó statisztika? És kik a tömeggyilkosok? A tömeggyilkos Breivik! Holečkovának tanulmányoznia kellene a fogalmakat, vagy inkább hagyja a politikát. Így csak lejáratja magát.

A túlzó kijelentéseikkel és a valóság elferdítésével ezek az emberek csak két dolgot érnek el: politikai tőkét kovácsolnak maguknak, és radikalizálják a frusztráltabb, labilisabb honfitársaikat. Persze, a szlovák liberális média is megteszi a magáét – naponta uszít a kormánykoalíció, valamint a bolygó azon háromnegyede ellen, amely nem a kollektív Nyugathoz tartozik. Vállalják majd ezek a csoportok és egyének a felelősséget, ha ismét megkísérelnek Szlovákiában egy merényletet? Költői kérdés. A nyugati típusú liberális demokráciákban ugyanis már senki sem vállal közvetlen felelősséget semmiért. Ezért van szükség rendszerszintű változásra. Ha ez nem történik meg, attól tartok, annak nem lesz jó vége. (Hlavné správy)