A tájékoztatás szerint mindez azt jelenti, hogy a megkérdezettek nem hisznek Magyar Péter pártelnök „kríziskommunikációjának”, ellenben a többkulcsos jövedelemadót propagáló – és a családtámogatási rendszert megszüntető –, sajtóba kiszivárogtatott javaslatot tartják valósnak. Tarr Zoltán „etyeki beszéde” mindezt alátámasztotta: a párt alelnöke maga ismerte el, hogy terveik szerint előbb „választást kell nyerni, utána mindent lehet”. A párton belüli „óriási” feszültségeket mutatja, hogy rögtön meg is csappant a Tisza-szigetek száma – írták.

A pártok gőzerővel készülnek az őszi politikai szezonkezdésre, az Alapjogokért Központ elemzése szerint a kormánypártok Orbán Viktor vezetésével uralták a közéleti napirendet és megnyerték a nyarat. „A Harcosok Klubja után létrehozták a Digitális Polgári Köröket; az édesanyák személyi jövedelemadó-mentességén túl szeptember 1-jétől elindították az Otthon Start Programot; a miniszterelnök pedig több kiemelten fontos podcast műsorban jelent meg, sőt, Donald Trump is felhívta, hogy az orosz-ukrán konfliktus kezelésében kikérje a véleményét”.

Úgy folytatták, hogy a Tisza Pártra ezzel szemben rájárt a rúd: Magyar Péter országjárása érdektelen, az ukrán kémügy vádjait a mai napig nem sikerült tisztáznia, miközben a magyar munkavállalók 75 százalékát érintő, „brutális adóemelési terveiről” is lehullott a lepel. A javaslat szerint, amelyet Dálnoki Áron, a Tisza gazdasági munkacsoportjának vezetője készített elő, egy korábbi „baloldali és brüsszeli vágyakozást teljesítenének hatalomra kerülésük esetén: 15, 22 és 33 százalékos kulcsokkal vezetné be a progresszív adózást idehaza”.

Az Alapjogokért Központ felmérése szerint a szavazókorú magyarok 63 százaléka úgy véli, a 2026-os választások után a Tisza Párt megemeli az adókat. Mindössze a megkérdezettek 32 százaléka hisz Magyar Péternek, aki a botrány kirobbanása óta „lehetetlenebbnél lehetetlenebb tervekről beszél”, miközben a hozzá közelálló baloldali szakértők a progresszív adózást támogatják.

A Tisza Párt adóemelésre vonatkozó javaslata a családi adókedvezmények rendszerét is megszüntetné, a progresszív oldal számára kedves „adóreform” keretein belül. Tarr Zoltán arról is beszélt az etyeki fórumon, hogy nem mondhat el mindent, mert „akkor megbukunk” – vagyis elismerte, hogy számos olyan szakpolitikai javaslata van még a Tisza Pártnak, ami nem találkozik a magyarok igényeivel – írták.

Az Alapjogokért Központ szerint a kiszivárgott javaslat alapján a Fideszt támogatók 86, de még a Tisza szimpatizánsok 32 százaléka is adóemeléstől tart, emellett a 18-39 éves korosztály 60 százaléka is, ami az őket érintő adókedvezmények ismeretében „aligha jelent jót Magyar Péterék számára”. A közlemény úgy folytatódik, hogy a nyarat elvesztette, de az őszi szezon rajtjakor is „beragadt” a Tisza Párt, amely a hétvégén figyelemeltereléssel próbálkozik: „a kormánypártok kötcsei eseményét igyekeznek megzavarni azért, hogy – a baloldal régi hagyományához hűen – ne a brüsszeli technokrata elit megszorító receptjét másoló adóemelési terveikről legyen szó”.

„Nem ez az első eset, hogy Magyar a hazai közvéleményben népszerűtlen, de a brüsszeli mocsárban közkedvelt témákat és intézkedéseket kommunikál, elég csak az Ukrajna uniós tagságáért gyűjtött aláírásakcióra gondolni, mely aztán a jól ismert kémbotrányba fulladt” – írta az Alapjogokért Központ.