Az orosz hadsereg naponta egy-két falut foglal el Ukrajnában. Várható, hogy őszre elfoglalja az ukrán védelem szempontjából fontos városokat: Pokrovszkot (oroszul Krasznoarmejszk), Szlavjanszkot és Kramatorszkot, és ezzel áttöri az ukrán védelmi vonalat. Ezután a Dnyeper felé síkság következik, ahol Kijev már nem tud elég gyorsan új, erősebb védelmet kiépíteni, amely megállíthatná a tankokat és más nehézfegyvereket. Különösen most, amikor gondot okoz elegendő saját katonát toborozni, és az Egyesült Államok is próbál kihátrálni az ukrajnai háborúból. Európa fegyvereket és némi pénzt ajánl, de saját katonáit nem akarja Ukrajnába küldeni, legalábbis addig nem, amíg nincs béke vagy legalább fegyverszünet – márpedig egyik sem látszik körvonalazódni. Ukrajna újabb nemzeti tragédiát él át, és várható, hogy eljön az idő, amikor saját bűnbakjait is meg kell neveznie.

Minket küldenének a vágóhídra

De mi lesz akkor, ha Ukrajna elbukik – ha nem is teljesen, de mint előretolt állás az Oroszország elleni támadásokhoz? A Nyugat, és a Nyugat helyi ügynökei is erről beszélnek. Már most elő akarják készíteni az „oroszok elleni új védelmi vonalat” a NATO úgynevezett keleti szárnyán: Lengyelországban, Szlovákiában, Magyarországon, Romániában, Bulgáriában. A lengyelek ezt talán akarják, de a szlovákok biztosan nem. A magyarok sem, és a románok sem – főleg az ottani legutóbbi elnökválasztásokon tapasztalt nyugati beavatkozások után. Bulgária pedig Oroszországnak köszönheti az államiságát, a törököktől való felszabadulását, és a közvélemény-kutatások ott is erős oroszbarát hangulatot mutatnak. A szlovákok számára az oroszok nem ellenségek. De kit érdekel Nyugaton a helyi lakosság ellenállása? Megvannak a módszereik. Minden országban vannak megvásárolt embereik.

Progresszív veszély

Beszéljünk most Szlovákiáról. A nyugatbarát agitáció gyűjtőtábora a Progresszív Szlovákia párt. Egy példa: annak elnöke, Michal Šimečka idén május 10-én bírálta Robert Fico miniszterelnököt, amiért a náci Németország felett aratott győzelem évfordulóján Moszkvába látogatott, és ott részt vett az ünnepségeken, nem pedig Kijevbe, ahol a „hajlandóak koalíciójának” képviselői gyűltek össze – vagyis azok az országok, amelyek leginkább fegyverekkel, de főleg propagandával támogatják Ukrajnát az Oroszországgal szembeni háborúban. Šimečka Fico támadásán keresztül Szlovákiát is a hajlandóak koalíciójába akarta nyomni. A csatlakozás viszont azt jelentené, hogy Szlovákia fegyvereket küld Ukrajnának, repülőtereit pedig a fegyverszállítások számára bocsátja rendelkezésre.

Hamarosan talán arra is sor kerülhet, hogy repülőtereinket köztes leszállásra használják olyan gépek, amelyek onnan tovább repülnének Ukrajna fölé harci bevetésekre. Például ha a szliácsi repülőtér engedélyt kapna arra, hogy ott nyugati repülőgépek leszálljanak, majd onnan Ukrajna fölé menjenek légi hadműveletekre, az azt jelentené, hogy a szliácsi repülőtér orosz rakétatámadás célpontjává válhatna. Azoknak a fiataloknak, akik a Progresszív Szlovákia által támogatott tüntetéseken skandálják a szervezőik jelszavait, nem ártana tisztában lenniük azzal, hogy ha ezek a jelszavak valóra válnak, hamarosan besorozzák őket a hadseregbe, és indulhatnak meghalni a tüntetéseik valódi szervezőiért – a mélyállamért Németországban, Franciaországban, Angliában és a Nyugat más részein. Ha pedig nem akarnak bevonulni, az utcán fogják őket összefogdosni, ahogyan most Ukrajnában is történik – elég, ha megnézik a videókat az interneten.

Nő az Antikrisztus hatalma

XVI. Benedek pápa egykor levélben gratulált Vladimír Palko, „Jönnek az oroszlánok” című (magyarul is megjelent – szerk. megj.) könyvéhez. Palko csak a pápa halála után engedte nyilvánosságra hozni ebből a következő mondatot: „Látjuk, hogyan terjed az Antikrisztus hatalma…” és imádkozik „a szükség órájában a Gonosz hatalma ellen”. Teológiailag a deep state, vagyis a mélyállam így is nevezhető.

Szlovákia könnyen szerezte meg az önállóságát – választásokkal és a csehekkel kötött megegyezéssel. De az ország önállóságát hamarosan próbára tehetik, hogy képesek vagyunk-e megvédeni magunkat. Meg tudjuk akadályozni, hogy belerángassanak minket egy háborúba, amely nem a mi érdekeinkről szól? Egy háborúba, amely a nyugati mélyállam érdekeiért folyik. Ha belerángatnak minket, saját erőből nem tudunk majd belőle kikeveredni. Vegyünk intő példát Ukrajnáról. (Hlavné správy)

A szerző, Ján Čarnogurský szlovák politikus, Szlovákia korábbi miniszterelnöke (1991–1992), a Kereszténydemokrata Mozgalom korábbi elnöke (1990–2000), író és rovatvezető.