A következő hét évben 366 milliárd eurót kap az EU-tól Ukrajna
A magyar kormány számításai szerint a következő hétéves uniós költségvetési keretből 366 milliárd eurót kap Ukrajna, vagyis az európai adófizetők az uniós költségvetésbe befizetett euróiból minden ötödik közvetlenül vagy közvetett módon Ukrajnában fog kikötni – jelentette ki az európai uniós ügyekért felelős miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában.
Bóka János a 2 ezer milliárd eurós főösszegű uniós költségvetési keretről szólva elmondta, az Európai Bizottság terve szerint az Ukrajnának szánt összegből egy 100 milliárd eurós alap közvetlen támogatásként van címkézve, de az ország részesül az EU-s védelmi ipari kiadásokból, az európai békekeretből, a fegyvervásárlási pénzekből, de a teljes támogatási keret más, például az Erasmus, a Horizont és a határ menti együttműködési uniós programok pénzeit is érinti. „Csak azért, hogy az arányokat megfelelően tudjuk érzékeltetni, ez a 366 milliárd euró több, mint amennyi a hétéves kerettervben minimum összegként az európai mezőgazdaság egészének támogatására van előirányozva” – mutatott rá a miniszter. Hozzátette, példátlan az Európai Unió történetében, hogy a költségvetési tervezés során nem az európai tagállamok és a polgárok, hanem egy „külső entitás” érdekeit helyezik a középpontba.
A kormánypárti politikus elmondta, a bizottság tervei szerint a közös mezőgazdasági politikát finanszírozó alap és a kohéziós források különállása megszűnik, létrehoznak egy egységes nemzeti terv elnevezésű pillért, amelybe a mezőgazdasági pénzek és kohéziós támogatások mellett a belügyi alapok tartoznak. Ezeknek a forrásoknak az összege a jelenlegi hétéves kerettervben az uniós költségvetés körülbelül kétharmadát teszik ki, az új tervek szerint ez kevesebb, mint a fele lenne – mutatott rá.
Bóka János hangsúlyozta, a legnagyobb vesztese az új költségvetésnek a mezőgazdasági és a kohéziós pénzek lesznek, amelyeknek Magyarország mindeddig kiemelt kedvezményezettje volt, ráadásul ezeket a forrásokat egy úgynevezett nemzeti terv elfogadásához kötik. A nemzeti tervnek a bizottság elvárásai szerint olyan tagállami intézkedéseket kell tartalmazniuk, amelyek hasonlóak a mostani újjáépítési alap reformtervéhez, vagyis az uniós hatáskörbe nem tartozó politikai kérdésekben vár el igazodást az Európai Bizottság, és ha ez nem történik meg, akkor az érintett tagállam ezekhez a forrásokhoz egyáltalán nem fog hozzájutni – fogalmazott. „A mi tapasztalatunk az, hogy ezt a kondicionalitást a bizottság eddig is politikai és ideológiai nyomásgyakorlásra használta fel, és nincsen semmi okunk kételkedni abban, hogy ez a jövőben is így történne” – fogalmazott Bóka János.
A progresszívek átadják Európát a muszlimoknak?
Az európai balliberális és progresszív erők ma már hetente lepnek meg minket olyan őrült intézkedésekkel, amelyek a lakosság nagy részénél…
Brüsszel újraindította a dezinformációs kampányát
Az Európai Bizottság októberben újraindította a dezinformációs kampányokat finanszírozó programját – írja honlapján a magyar Szuverenitásvédelmi Hivatal.
Orbán: a Tisza végrehajtaná Brüsszel utasítását az adóemelésről
A Tisza Párt – ha kormányon lenne – végrehajtaná a brüsszeli utasítást, hogy emeljenek adót és a pénzt küldjék Ukrajnába…
Egyre szédítőbb ütemben drágulnak a lakások
Szeptemberben folytatódott a lakásárak emelkedése Magyarországon, országosan 2,7 százalékkal, Budapesten pedig 2,6 százalékkal nőttek az árak az előző hónaphoz képest…
Magyar írónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat
Krasznahorkai László magyar írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését. Ő…
Az utolsó magyar túsz is kiszabadulhat Gázából
Izrael és az iszlamista Hamász terrorszervezet megállapodott a tűzszünet és a túszalku első szakaszáról Egyiptomban, Sarm es-Sejkben csütörtökre virradó éjjel.…