Starmer és Macron a londoni miniszterelnöki hivatalban tartott közös sajtótájékoztatón bejelentette: a kétoldalú csúcstalálkozón az ő elnökletükkel külön virtuális értekezletet tartottak a majdani ukrajnai béke biztosítására hajlandó országok koalíciójának (Coalition of the Willing) vezetőivel, köztük Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, aki az ukrajnai újjáépítésről szóló római konferencián tartózkodik. Starmer hangsúlyozta, hogy a koalíció történetében először részt vettek az egyeztetésen az Egyesült Államok képviselői is. A Downing Street a sajtóértekezlettel egy időben kiadott tájékoztatásában közölte, hogy amerikai részről Keith Kellogg, Donald Trump amerikai elnök ukrajnai különmegbízottja, valamint a washingtoni szenátus két tagja, Lindsey Graham és Richard Blumenthal kapcsolódott be a koalíció csütörtöki egyeztetésébe.

Keir Starmer elmondta, hogy az ukrajnai rendezés biztosítására készen álló országok koalíciójának új nemzetközi alakulata Multinational Force Ukraine névvel jönne létre. Ennek az alakulatnak a központja Párizsban lesz, létrehozásának célja pedig az, hogy támogatást nyújtson a majdani ukrajnai békemegállapodás végrehajtásához, amint az egyezség létrejön – mondta a brit kormányfő. A londoni miniszterelnöki hivatal egyidejűleg ismertetett beszámolója szerint az új szerveződés a jövőben Kijevbe is telepítene egy koordinációs központot, amikor a majdani békemegállapodás biztosítására hivatott alakulat vezénylési struktúrája végleges formát ölt. A koalíciós alakulat várható mibenlétéről szóló tájékoztatásban sem a Downing Street, sem a brit kormányfő nem használta a békefenntartás kifejezést.

A Downing Street ismertetése szerint a koalíció tervezett párizsi központjának élén brit és francia illetékesek állnak majd, és a központ feladata a hadszíntéri és műveleti megállapodások felügyelete lesz. Az ellenségeskedések beszüntetése után a koalíciós haderő várhatóan logisztikai, fegyverszállítási tevékenységgel és kiképzési szakértők telepítésével járul majd hozzá az ukrán szárazföldi erők megújításához. A koalíció és Ukrajna légierői mindemellett közös légi járőrözéssel biztosítanák az ukrán légtér biztonságát, és megteremtenék a nemzetközi polgári légiközlekedés újraindulásának feltételeit is Ukrajnában – áll a Downing Street csütörtöki tájékoztatásában.

Keir Starmer szerint a csütörtöki londoni csúcson ugyanakkor döntés született arról is, hogy a résztvevő országok az ötszörösére, 50 ezer főre növelik a Közös Expedíciós Haderő (Joint Expeditionary Force, JEF) nevű észak-európai katonai szövetség létszámát. A JEF, amelynek létrehozását London 2012-ben kezdeményezte, hivatalosan a 2014-es walesi NATO-csúcson jött létre Nagy-Britannia mellett Izland, Norvégia, Dánia, Hollandia, Lettország, Litvánia, Észtország, Svédország és Finnország részvételével, mindenekelőtt gyorsreagálású expedíciós katonai műveletek végrehajtására.

A brit miniszterelnök a sajtótájékoztatón megerősítette, hogy Nagy-Britannia és Franciaország megállapodott önálló nukleáris elrettentő kapacitásainak összehangolásáról is. „Ellenfeleinknek mától tudniuk kell, hogy ha Európát bármiféle szélsőséges fenyegetés éri, arra a két ország közös választ adna“ – fogalmazott a brit kormányfő. A londoni védelmi minisztérium már a csütörtöki brit-francia csúcs kezdete előtt kiadott tájékoztatásában közölte, hogy London és Párizs minden eddiginél szorosabb együttműködést kezd a nukleáris elrettentés területén. A megállapodás alapján ez azt jelenti, hogy mindkét ország nukleáris erejét be lehetne vetni bármilyen ellenséggel szemben, amely vagy Nagy-Britannia, vagy Franciaország létfontosságú érdekeit fenyegeti.