Az Európai Bizottság iránymutatásokat tett közzé szerdán, amelyekkel segíteni kívánja az uniós országok felkészítését a háztartások 72 órás önellátására annak érdekében, hogy egyebek mellett elegendő vízzel, élelemmel, gyógyszerrel, zsebteleppel, illetve elektromos áramforrással, valamint piperecikkel rendelkezzenek ahhoz, hogy külső segítség nélkül képesek legyenek átvészelni egy esetleges válság első néhány napját.

Az uniós bizottság azt javasolja, hogy ne csak a háztartások halmozzanak fel vészhelyzeti készleteket, hanem a tagállamok is raktározzanak gyógyszereket, alapvető nyersanyagokat, élelmiszereket és energiát, valamint rendelkezzenek a minimális vízellátást biztosító rendszerekkel is. A stratégia szerint az Európai Bizottság azt javasolja, hogy minden tagállam legalább évente rendezzen a válságokra felkészítő napot, hogy a civil lakosság és a vállalkozások is tudatosítsák a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség szükségességét.

Szerdán, a vészhelyzeti stratégia brüsszeli bemutatásakor Hadja Lahbib válságkezelésért felelős uniós biztos kiemelte: mivel az Európai Unió egyre összetettebb válságokkal és kihívásokkal néz szembe, az EU iránymutatásokkal kívánja támogatni a tagállamokat és javítani Európa képességét az újonnan jelentkező fenyegetések megelőzésére és a reagálásra.

„Az EU pilléreit jelentő béke és stabilitás már nem garantált. Európa fegyveres erőszakkal szembeni felkészültsége és ellenálló képessége a jövőben kihívásokkal nézhet szembe” – fogalmazott. A növekvő geopolitikai feszültségektől és konfliktusoktól, a hibrid és kiberbiztonsági fenyegetésektől, az információk manipulációjától, a külföldi beavatkozástól az éghajlatváltozásig, valamint a növekvő természeti katasztrófákig az EU-nak készen kell állnia polgárai, a demokrácia és a mindennapi élet szempontjából kulcsfontosságú társadalmi funkcióinak védelmére – jelentette ki Lahbib. „Európa nem engedheti meg magának, hogy tétlenkedjen” – fogalmazott.

A stratégia harminc intézkedést és egy cselekvési tervet tartalmaz. Éberségre szólít fel a létfontosságú infrastruktúra, így az energiahálózatok védelmével, a banki tranzakciók elleni folyamatos kibertámadásokkal, a tenger alatti távközlési kábelek és energiahordozó csővezetékek elleni szabotázsakciókkal, valamint az álhírek és összeesküvés-elméletek külföldi hatalmak általi folyamatos terjesztésével kapcsolatban. A bizottság javítaná a válságkezelési koordinációt is egy uniós szintű válságközpont létrehozásával. Erősítené a polgári és katonai együttműködést a tagállamok között rendszeres uniós szintű felkészülési gyakorlatok végzése révén, egyesítve ezen a téren a fegyveres erőket, a polgári védelmet, a rendőrséget, a biztonságiakat, az egészségügyi dolgozókat és a tűzoltókat.

Átfogó és általános kockázat- és fenyegetésértékelési rendszer kidolgozását javasolja uniós szinten, segítve ezzel az olyan válságok megelőzését, mint a természeti katasztrófák vagy a hibrid fenyegetések. Vészhelyzeti forgatókönyv kidolgozását javasolja a vállalkozások számára, hogy biztosított maradjon az alapvető nyersanyagok, áruk és szolgáltatások gyors elérhetősége, és rendelkezésre álljon a létfontosságú termékek és eszközök gyártása.

A felkészültség előrelátó megközelítésével az EU ellenállóbb és biztonságosabb kontinensé válhat, amely jobban felkészült a 21. század kihívásaival való szembenézésre – tette hozzá a vészhelyzeti felkészültségi stratégia bemutatásakor a válságkezelésért felelős uniós biztos.