Kövér László hangsúlyozta, ami kibontakozni látszik az az, hogy a világ többpólusú lesz, a szuverenitás értékké válik, és a Nyugat üdvözítőnek vélt demokratikus modellje a világon nagyrészt semleges közönyt vagy ellenérzéseket vált ki. Arra számít, hogy rövid távon „egy dühödt, a frusztrációból fakadó támadásnak” lesz kitéve Magyarország az unió részéről, még erősebbnek, mint aminek eddig voltunk kitéve. Ha a nyugati elit úgy gondolja, az uniót szét kell verni és ezt velünk kell kezdeni, azzal, hogy Magyarország legelemibb érdekeit nem tisztelik, akkor az Európai Unió szétomlik – mondta. Ugyanakkor az EU szerinte a jelenlegi formájában nem tartható. Kijelentette, nem teszik meg azt a szívességet, hogy távoznak, Magyarországnak joga, hogy az európai államok közösségének a része legyen.

A magyar parlamenti viszonyokat értékelve, az LMP-ről azt mondta, most már ambíciója sincs, hogy bejusson a következő parlamentbe, nemhogy esélye. Ők azzal rontották el az esélyeiket, hogy amikor 2010-ben Lehet Más a Politika néven bontottak zászlót, az lett volna az értelmes magatartás, ha a gyakorlatban próbálják bizonyítani, hogy lehet más a politika a DK és a Fidesz között, vagy a szocialisták és a Fidesz között. Ezt elmulasztották, és miután nem érezték magukban az erőt, hogy ezt az önálló pályát befussák, gyakorlatilag beálltak az összellenzéki ócsárolós kórusba, és innentől kezdve el is vesztették az esélyeiket, mert a ki a legjobb Gyurcsány Ferenc versenyt csak Gyurcsány Ferenc nyerhette meg.

A Párbeszéd sosem létezett, a transzatlanti birodalom háttérhatalmának „egy kreálmánya” volt, egyfajta sámli Karácsony Gergely számára, akit kinéztek, mint potenciális miniszterelnök-jelöltet, de a párt mindig „egy parazita képződmény” volt, soha önállóan meg nem mérették magukat, tehát sosem volt a párt, a jövőben sem lesz az, „a kutyát sem érdekli” – mondta.

A Jobbikról Kövér László azt mondta, bejárta a maga dicstelen útját, pedig volt lehetősége arra, hogy más utat is válasszon. Úgy látta, a Mi Hazánk Mozgalom viszonylag sikeresen próbált visszatérni a Jobbik eredendő platformjára és ebben a pillanatban ők még egy életképes alakulatnak tűnnek.

A szocialistákról úgy vélekedett: az is csoda, hogy eddig túléltek. Ők ott követték el a súlyos hibát, hogy miután Gyurcsány Ferenc tönkretette Magyarországot, 2010-ben teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a baloldalt és a Magyar Szocialista Pártot is hosszú távon esélytelenné tette a hatalom visszaszerzésére, akkor elmulasztották azt a történelmi pillanatot, hogy egyfajta fekete bárányként minden bűnt ráterheljenek és hangosan elhatárolódjanak tőle, és új lapot tudjanak hitelesen kezdeni.

Azt mondta, nem változott a véleménye Gyurcsány Ferencről egy picit sem, de a Magyar Péter-jelenség még azt is alulmúlta, amit róla gondolt. Azt hitte, hogy Gyurcsány Ferenccel érkezett el a politika abszolút fagypontja, de nem, még van annál lejjebb is. Most már nem meri azt mondani, hogy Magyar Péter az – jegyezte meg.

Azt mondta, az az emberi minőséghiányt tudja nagyon nehezen, higgadtan kezelni, amit „ez az ember” mutat a saját családjával, a választóival, a munkatársaival szemben. Ebből egyenesen következik, hogy a hazájához sem lojálisabb, mint amilyen a feleségéhez, a gyerekeihez, a volt barátnőjéhez, az Európai Parlamentbe kiküldött képviselőtársaihoz, az idős választóihoz vagy a nőkhöz általában – sorolta, majd feltette a kérdést, „aki ilyen prosztó módon viselkedik egyébként, attól vajon mit lehet várni, ha a hatalom jut a kezébe?”

A házelnök rámutatott: a parlamentben már 1990-ben sem volt adott a minimális egyetértés, azóta pedig a helyzet radikálisan romlott, a parlamentnek a politikai nyilvánosság szempontjából is visszaszorult a szerepe. A törvényalkotást a kivételnek nevezte, úgy értékelve, hogy nagyon nagy hibákat nem követett el az Országgyűlés, különösen nem 2010 óta. Megjegyezte, nem nagyon látja azt a fordulatot, amit követően visszatérnek a boldog békeidőkhöz, és megint egy normális vitakultúrával átitatott nemzeti plénum lesz a magyar Országgyűlésben. Úgy látta, máshol sem ebbe az irányba mutatnak a folyamatok sajnálatos módon, de ez nem a képviselők hibája, nekik annyi róható fel, hogy engednek a korszellemnek.

A Pride betiltásáról azt mondta, a jogszabályi környezet eddig nem tette lehetővé, hogy megpróbálják korlátozni azt a magamutogató, szándékosan botránykeltő valamit, amit a büszkeség napjának vagy hónapjának kereszteltek el. Szerinte visszataszító dolog, amit az utcán sokan műveltek, és a többségnek joga van ahhoz, hogy ezt ne tűrje el – rögzítette. Kiemelte, szeretnék megteremteni azt a jogszabályi lehetőséget, hogy minimum korlátok közé szorítsák. Arra a kérdésre, hogy miért most, azt mondta, „mert most telt be a pohár”. Hozzátette, az amerikai elnökváltással világossá vált, hogy egyfajta kultúraátalakító, agresszív politikát civil szervezeteken keresztül amerikai állami pénzekkel, plusz még „a Soros magánpénzeivel”, vagy amiket ő kezel, próbáltak meg ránk erőszakolni. Immáron a végső cél a legitim módon megválasztott magyar kormánynak a hatalomból való eltávolítása, és ebben egy eszköz, egy látszólag periférikus csatatér, de számunkra azért fontos csatatér az LMBTQ-jogok, meg úgynevezett közösségeknek a helyzete – fejtette ki Kövér László.