A közleményben felidézik, megkezdődött az uniós vita a közös agrárpolitika átalakításáról, amelynek első lépéseként „az Európai Bizottság egy német bölcsészprofesszort és testületét kérte fel az indító javaslatok megfogalmazására”. A testület – amelynek munkájába egyetlen gazdaszervezetet sem hívtak meg Kelet-Közép-Európából – lesújtó javaslatokat fogalmazott meg a 2027 utáni agrártámogatások átalakítására, többek között a területalapú támogatások megszüntetését és az európai állattenyésztés visszaszorítását – írták a közleményben. Emlékeztettek: az uniós javaslatokkal szemben a NAK és a Magosz aláírásgyűjtésbe kezdett, a petíciót már közel 250 ezren írtak alá.

A „Stratégiai Dialógus” elnevezést viselő uniós javaslatcsomag egyik leghangsúlyosabb pontja a területalapú támogatások kivezetése. Ezzel a gazdák jelentős versenyhátrányba kerülnének az EU-n kívüli szereplőkkel szemben – például Ukrajna, Brazília, Marokkó –, számuk drasztikus mértékben lecsökkenne. Egyes falvakból eltűnne a maradék vállalkozói réteg, a termőföldek használatát pedig a nagy gazdasági társaságok vennék át.

Kitértek arra, hogy a támogatások megszüntetésével rendkívüli módon emelkednének a termelési költségek, ami a fogyasztói árak emelkedésével járna, ezzel teret nyitna a jóval olcsóbb, de kétes minőségű és élelmiszer-biztonsági szempontból aggályos harmadik országokból származó élelmiszerek előtt.

A bizottság által felkért testület egyértelmű célként jelölte meg a húsfogyasztás csökkentését, adóval sújtanák az állattartó gazdákat. Az intézkedés – minden hazai kormányzati intézkedés és támogatás ellenére – nagyban lerontaná a magyar állattenyésztési ágazat kilátásait – fűzték hozzá.

A javaslat bővítené az Európai Bizottság beavatkozási lehetőségét a támogatási rendszerbe, szűkítve a tagállamok mozgásterét. A területalapú támogatási rendszer megszüntetésével pedig még a mostanihoz képest is drasztikusan megnőne a gazdákra nehezedő adminisztratív terhek súlya, hiszen kevesebb támogatásért jóval több bürokratikus előírást kellene teljesíteni – áll a közleményben.

A NAK és a Magosz álláspontja szerint a KAP jövőjének alakításakor kiemelt figyelmet kell szentelni az uniós piac védelmének, a harmadik országokból származó import ugyanis nem élvezhet előnyt az EU-ban megtermelt árukkal szemben. Az uniós döntéshozatal során a versenyképességi szempontokat és az élelmiszerellátás stratégiai szerepét kiemelten kell kezelni. Ennek érdekében a támogatási szabályokat nem túlbonyolítani, hanem egyszerűsíteni kellene, és csökkenteni a gazdákra háruló adminisztrációs terheket. A legfontosabb azonban, hogy az uniós döntéshozók ne ideológiai alapon, hanem szakmai szempontok alapján alakítsák az európai mezőgazdaság jövőjét – ismertették a közleményben.