„Ez egy erőteljes jelzés arra vonatkozóan, hogy mostantól párbeszéd útján próbáljuk majd megoldani a problémákat. És most már a békéről fogunk beszélni, nem a háborúról” – mondta a szóvivő. „Mi volt az előző (amerikai) kormányzatnál? Nincs párbeszéd, háború a végsőkig. Ez volt az előző kormányzat hivatalos álláspontja. Trump elnök nyilatkozataiból ítélve: a problémákat párbeszéd útján oldjuk meg, nincs háború, béke kell. Az ilyen álláspontnak, elvileg, minden épeszű ember vagy állam számára rokonszenvesebbnek kellene lennie” – fogalmazott.

Az orosz elnök sajtótitkára úgy vélekedett, az elmúlt évek tapasztalatai segítik Oroszországot abban, hogy a Nyugattal folytatott esetleges tárgyalások során ne hagyja magát újra félrevezetni, mint ahogy az ukrajnai rendezésről rendelkező 2014-2015-ös minszki megállapodások esetében történt. A megtévesztés elleni garanciák „valószínűleg abban állnak, hogy vége van a romantikus időszaknak. Most a pragmatizmus ideje van, az elmúlt évek tapasztalataiból kell meríteni. És éppen ez, az elmúlt évek tapasztalatai segítenek abban, hogy ne essünk bele a hamis ígéretek hálójába” – fogalmazott.

Mint mondta, Oroszország nem felejti el, hogy más kérdésekben is becsapták, például amikor megígérték neki, hogy a NATO-t nem fogják keleti irányba bővíteni, és Moszkva ezt is figyelembe fogja venni álláspontjának kialakításakor.

Azt hangoztatta, hogy a minszki megállapodások lehetőséget adtak az ukrán probléma rendezésére. „Ukrajna is sértetlen maradt volna, és a Donyec-medencei oroszokat sem bántalmazták volna, nem lett volna polgárháború, a Donyec-medencei orosz emberek nem vágytak volna arra, hogy elszakadjanak Ukrajnától, hogy elhagyják Ukrajnát, hogy elhagyjanak egy olyan országot, amely tankokkal és harci gépekkel löveti a népét. Mindez talán nem történt volna meg” – nyilatkozott. Peszkov szerint a megállapodásokban lépésről lépésre rögzítették a rendezéshez megteendő lépéseket, logisztikai láncolatot írtak elő, ám, mint később kiderült, sem a Nyugat, sem Ukrajna akarta ezeket végrehajtani.

Álláspontja szerint a Kijevvel való egyezkedéskor Moszkvának kiigazításokat kell tennie a másik fél szuverenitás-deficitje és az iránta való bizalomhiány miatt. Emlékeztetett rá, hogy Ukrajna több mint két és fél évvel ezelőtt parafálta az isztambuli rendezési megállapodást, majd a kukába dobta őket. „Ebből arra következtetünk, hogy ez az ország valószínűleg nem túlságosan képes felelősséget vállalni a szavaiért” – mondta. Meglátása szerint Ukrajna nem is vazallusa, hanem csak „rossz szolgája” az Egyesült Államoknak.