Már tavaly decemberben nyilvánvaló volt, hogy Szlovákiában államcsíny készülhet
Az események, az egyes szereplők és cselekedeteik alapján arra a megalapozott következtetésre juthatunk, hogy azok, akik úgy tettek, mintha a kultúra védelmében léptek volna fel, valójában az államcsínyt menedzselték.
A tavaly december 17-én megjelent cikkemben megfogalmazott gyanúm az idő múlásával és az elmúlt napok eseményeinek fényében megalapozottnak bizonyult, mivel az állami szervek a titkosszolgálatoktól származó hírszerzési információk alapján gyakorlatilag ugyanarra a következtetésre jutottak. Hogy bizonyos körök államcsínyre készülnek, azt az ország biztonsági tanácsának az összehívása is bizonyítja, amelyet általában olyan helyzetekben szoktak összehívni, amikor a nemzetet és az államot egzisztenciális veszély fenyegeti.
Azt gondolni, hogy a háttérben csupán a szlovák politikai ellenzék szabad, tisztességes és demokratikus parlamenti választások eredménye miatti elégedetlensége áll, az, hogy betegesen ki vannak éhezve a hatalomra és a hatalom megszerzésével járó anyagi előnyökre, durva leegyszerűsítés lenne. A lényeg, hogy a szlovákiai puccskísérlet nem elszigetelt jelenség a politikai térben. Ez egy tágabb kontextus része, és egy sor európai és globális jelentőségű esemény keretezi.
A szlovákiai puccskísérlet európai és globális kontextusa összefüggésben áll azzal a ténnyel, hogy a világpolitika főszereplői beindították a világ újrafelosztásával kapcsolatos játékukat. És persze az egypólusú világrendszer összeomlásával is, amely a keleti blokk struktúráinak és a reálszocializmus rendszereinek az összeomlása után, az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején keletkezett. Harmincöt évvel a hidegháború vége után a hatalmi koordináták szöges ellentétben vannak azzal, ami egykor lehetővé tette az egyetlen szuperhatalommal rendelkező egypólusú világ kialakulását. Oroszország és Kína helyet követel magának annál az asztalnál, amelynél a globális jelentőségű kérdésekről döntenek.
A klasszikus európai hatalmak, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Olaszország már a második világháborút követően legfeljebb regionális, európai jelentőségű hatalmakká degradálódtak. Ezen az európai integrációs projekt sem változtatott, amely nem vezetett az Európai Egyesült Államok létrejöttéhez. Bár az EU formálisan nemzetközi jogi személyiséget szerzett, nem sikerült az európai nemzetállamok szövetségét európai szuperállammá alakítani. Ennek számos oka van, amire most nem szeretnék bővebben kitérni, az alapvető okok azonban leírhatók.
Az EU tagállamai és az európai politikai elit az európai integrációról és egy európai szuperhatalomról álmodoztak, az álmaikat azonban nem sikerült megvalósítaniuk. A nagy európai államok, Németország, Franciaország és Nagy-Britannia erős gazdaságára támaszkodva erős jóléti államot építettek. Ironikus módon az erőfeszítéseik Achilles-sarka azonban a NATO-tagságuk és az amerikai nukleáris ernyőre való hosszú távú támaszkodásuk volt. Nem azzal a stílussal építették fel a hadseregeiket, hogy globális hatalmat és jelentős súlycsoportot képviselhessenek. Ráadásul a hidegháború korszakából származó, régóta fennálló árnyékkoncepció valósult meg, amely szerint a NATO nem hivatalos szerepe az volt, hogy távol tartsa a szovjeteket, térdre kényszerítse Németországot és legitimálja az amerikai jelenlétet Európában.
A német haderő, a Bundeswehr kezdetektől fogva az amerikai hadsereg karikatúrájaként épült fel. A szerepe az volt, hogy a Varsói Szerződés hadseregeinek első támadási hullámát felfogja, ha a Nyugat és a Kelet közötti heves konfrontáció kirobbanna. Bár Európa és az EU klubjában két atomhatalom is van – Nagy-Britannia és Franciaország –, ezek potenciálja inkább szimbolikus jelentőségű.
A NATO európai tagjainak katonai gyengesége tökéletesen megmutatkozott a volt Jugoszláviában zajló háború idején, amikor – egy jó adag leegyszerűsítéssel – az európaiak és az amerikaiak közötti munkamegosztás a következőképpen alakult: az USA feladata volt az ebéd elkészítése, míg az európaiakra maradt a takarítás és a mosogatás. Röviden, az európai hadseregek képtelensége arra, hogy az Atlanti-óceánon túli szövetségesükkel, az USA-val együtt technológiailag egyenértékű háborút folytassanak, teljes mértékben megmutatkozott.
Az európai politikára gyakorolt ideológiai hatások miatti gazdasági hanyatlás után az EU ugrásszerűen kezdett haladni saját politikai, gazdasági, katonai és technológiai jelentéktelensége felé. A zöld átmenet, az LMBTQ-ideológia, a genderpropaganda, a koronavírus-járvány kezelése és az ukrán kaland az EU-t egy marginális politikai erővé degradálta a globális ügyek szempontjából. (Hlavné správy)
Bal vagy jobb? Magyarország jövője a választóktól függ
A magyar gazdaság ismét válaszút előtt áll – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor egy pénteki vállalkozói fórumon. A magyar…
Nézőpont Intézet: nőtt Orbán Viktor előnye
Emelkedett Orbán Viktor előnye Magyar Péterrel szemben a miniszterelnöki alkalmassági versenyben november folyamán a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása szerint. Csak a…
Plakátkampány a Tisza Párt megszorításai ellen
Plakátkampányt indított a Nemzeti Ellenállás Mozgalom a Tisza Párt gazdaságot érintő tervei miatt. Szűcs Gábor, a mozgalom alapító tagja szerint…
Alapvető jogokért harcolnak Kárpátalján a magyar pedagógusok
Olyan alapvető jogokért és lehetőségekért kénytelenek küzdeni Kárpátalján a magyar pedagógusok, mint annak a szabad megválasztása, hogy az oktatás nyelve…
Átlagosan tíz százalékkal emelkedik a pedagógusok bére
Januártól átlagosan tíz százalékkal emelkedik a pedagógusok bére – figyelmeztet legújabb Facebook-bejegyzésében Maruzsa Zoltán, a belügyminisztérium köznevelési államtitkára.
A kormány kész mentőövet dobni Budapestnek
A kormány törvényjavaslatot nyújt be az Országgyűléshez, ami azt a célt szolgálja, hogy Budapest fizetésképtelensége esetén is valamennyi fővárosi dolgozó…
A Tisza súlyos csapást mérne a magyar vállalkozókra
A Tisza kiszivárgott adóemelési tervei súlyos csapást mérnének a magyar vállalkozásokra és a gazdaság egészére – állítja Palóc André, a…
Nyakunkon a harmadik világháború?
Ha az EU tagállamai beszállnak a fegyveres konfliktusba Oroszországgal szemben, annak könnyen kalkulálhatóan világháború lesz a következménye – jelentette ki…
Ha győz a Tisza, el lehet felejteni a béremelést
Ha a Tisza programja életbe lép, a „minimálbér-emelést el lehet felejteni” – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió műsorában…
Hétfőtől megvehetjük a jövő évi sztrádamatricát
Hétfőtől elérhetőek lesznek a 2026-ra érvényes éves autópálya-matricák, a jövő évi éves országos és vármegyei e-matricák mellett az új terméknek…
Az ellenzéki irányítású Budapest a legkoszosabb nagyváros
Hat év Karácsonnyal: Budapest a legkoszosabb nagyváros a turisták értékelései alapján készült felmérés szerint – figyelmeztet Szentkirályi Alexandra, a Fidesz-KDNP…
Így árulta el a magyarokat a gyurcsányi baloldal
Egy fájó emlék a nemzet testén 2004. december 5., amikor a baloldal rárontott a magyar nemzetre – figyelmeztet Zsigmond Barna…
Kormányváltás esetén a benzin ára is alaposan elszállhat
A magyar kormány megvédi a magyar családokat a magas energiaáraktól. Ezzel szemben Brüsszel továbbra is háborús logika mentén gondolkodik, ennek…
Magyarország beperli az Európai Bizottságot
Magyarország beperli az Európai Bizottságot, ha a magyar vétót kikerülve hoznak döntést az orosz gáz- és olajvásárlás elleni szankciók ügyében…
Hol adhatunk túl a leggyorsabban a lakásunkon?
A Duna House adatai szerint idén Budapesten a IX. és X. kerületben keltek el a leggyorsabban a lakások, 55 illetve…
Nacsa Lőrinc: fontos a külhoni magyar vállalkozások támogatása
A Kárpát-medencei magyar vállalkozói ökoszisztéma megerősítése és a külhoni magyar közösségek gazdasági önállóságának támogatása az elmúlt években Magyarország egyik fontos…






















