Vitályos Eszter azt mondta: minden magyar családnak, egyedülállónak, kicsinek és nagynak, fiatalnak és idősnek azt kívánom, hogy a karácsony békében, szeretetben és egészségben teljen. Az ünnepekkel kapcsolatban a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia is nyilatkozatot adott ki. „December 25-én Isten fiának, Jézus Krisztusnak földi születését ünnepeljük; e születés az üdvtörténet központi eseménye, mert aki született, nemcsak egy az emberek közül, hanem valóságos Isten és valóságos ember egy személyben” – hangsúlyozta a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) a karácsonyról szóló közleményében. Emlékeztettek: I. Gyula pápa 350-ben nyilvánította Jézus születésének napjává december 25-ét. Az új ünnep szimbolikus magyarázata szerint a karácsony Jézusnak, a világ világosságának születésnapja.

A karácsonyhoz kapcsolódó szokások közül a betlehemezést és a karácsonyfa-állítást emelték ki. A betlehemezés Jézus születésének, a Betlehemben történteknek megjelenítése, dramatikus játék. Az első jászolt Assisi Szent Ferenc állította fel 1223-ban, egy grecciói templomban. A betlehemi jászol segít megértenünk karácsony titkát, mert az isteni fiú alázatáról és irgalmas jóságáról beszél, aki „noha gazdag volt, szegénnyé lett” értünk – írták. A karácsony örömet és békét hoz mindazoknak, akik a betlehemi pásztorokhoz hasonlóan meghallgatják az angyal szavát: „Ez lesz a jel: találtok egy jászolba fektetett, bepólyált gyermeket” – olvasható a közleményben.

Kitértek arra: a karácsonyfa „Isten ajándékozó szeretetének szimbóluma”. Először a XVI. században a német evangélikusok állítottak karácsonyfát otthonaikban. Örökzöldje az örökkévalóságra, háromszögformája a Szentháromságra utal, ágai a keresztet idézik „A fa tetején a karácsonyi csillag azt fejezi ki, hogy a karácsonyfát állító ember otthona ugyanaz a betlehemi barlang lett, amely fölött megállt az újszülött Jézusra mutató csillag.”

December 25-e, karácsony a család bensőséges ünnepe. A családtagoktól körülvett karácsonyi asztal a hívő ember számára az oltár jelképe és a család egységének és összetartozásának is szimbóluma. „Az ünnep alkalom arra, hogy felismerjük és elfogadjuk Isten minden embert megérintő szeretetét, amely átragyog a betlehemi éjszaka ridegségén és meghitté változtatja azt” – írták.

Hozzátették, az ajándékokkal és díszekkel valóban sikerülhet meghittebbé tenni az ünnepet, „de vajon marad-e elég időnk arra, hogy belegondoljunk abba, amiről a karácsony valóban szól, Jézus születéséről. Meghalljuk-e Jézus tanítását, amelyben megmutatja nekünk az elcsöndesedésben rejlő erőt? Megértjük-e, hogy zajos világunkban a csöndes jelenlét sokszor többet mond a szavaknál?” – sorolták. Idéztek XIV. Leó pápa Dilexi te kezdetű enciklikájából: „Jézus szerény körülmények között született. (…) Ő nemcsak mint szegény Messiás jelenik meg a világ előtt, hanem mint a szegények Messiása is.” „Észrevesszük-e, és lehetőségeinkhez mérten segítjük-e rászoruló embertásainkat, akikhez a Megváltó már újszülöttként olyan közel került?” – tette fel a kérdést közleményében az MKPK.