Veszélyes álhírekkel árasztanak el minket az ukránok
Az európai országokat, így régiónk államait is elárasztotta a külföldről gerjesztett háborús propaganda. És aki rögtön az oroszokra gondol, az nagyot téved. Az ukránok soha nem látott aktivitást mutatnak, ráadásul őket Brüsszel a háttérből támogatja.
A magyar Szuverenitásvédelmi Hivatal friss elemzése szerint a magyar lakosság több mint 56 százaléka találkozott háborús propagandával a médiában. Ez már önmagában egy jelzés arra, hogy az információs térben nem a kiegyensúlyozott tájékoztatás, hanem a befolyásolási szándék vált meghatározóvá. Az 56 százalék azonban csak az átlag, amely az összes országot tartalmazza. Ukrajna esetében ez a szám jóval nagyobb. A megkérdezettek több mint 65 százaléka szerint Ukrajna aktívan folytat háborúpárti propagandát Magyarországon. A most közzétett elemzésben felidézik: 2025 májusában az ukrán biztonsági szolgálat kémvádjaira hivatkozva összehangolt nemzetközi dezinformációs kampány indult Magyarország ellen, amely teljes mértékben a féligazságokra építő, időnként nyílt hazugságokat terjesztő ukrán kommunikációt tükrözte. A kampány célja az volt, hogy Magyarországot – minden alap nélkül – „háborús agresszorként” tüntesse fel, és ezzel gyengítse a magyar békepárti álláspont hitelességét.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal felméréséből azonban az is kitűnik, hogy a magyar lakosság egyre inkább felismeri: Ukrajna mellett Brüsszel is aktív szereplője a háborúpárti narratívák terjesztésének. A válaszadók csaknem 66 százaléka szerint maga az Európai Unió is háborúpárti propagandát fejt ki Magyarországon. Ez komoly vádirat az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság politikai irányvonala ellen, amely nemhogy fellépne a félrevezető ukrán kommunikációval szemben, hanem azt nyíltan támogatja, sőt intézményi szintű legitimitást is biztosít neki.
A magyar lakosság elsöprő többsége – több mint 70 százaléka – állami fellépést sürget minden olyan szereplővel szemben, aki háborús propagandát terjeszt, vagy hamisan azt állítja, hogy Magyarország részt venne a konfliktusban. Ez világos társadalmi üzenet: a magyarok nem kérnek sem az ukrán dezinformációból, sem a brüsszeli politikai nyomásból, amely a háború folytatásában érdekelt.
A dokumentumból kirajzolódó kép egyértelmű: Ukrajna és a brüsszeli intézményrendszer propagandaszövetséget alkot, amelyben a valóság eltorzítása eszköz a politikai célok eléréséhez. Mindezt Ursula von der Leyen bizottsága nemhogy féken tartaná, hanem saját geopolitikai projektje részeként ösztönzi is. A kérdés már csak, hogy ezt még meddig tűrjük?
Veszélyes álhírekkel árasztanak el minket az ukránok
Az európai országokat, így régiónk államait is elárasztotta a külföldről gerjesztett háborús propaganda. És aki rögtön az oroszokra gondol, az…
Magyarország és Szlovákia együtt lép fel Brüsszel ellen
Magyarország és Szlovákia az orosz energiaimportot tiltó REPowerEU-rendelet megsemmisítését fogja kezdeményezni az Európai Bíróságon, s kérni fogja annak felfüggesztését az…
Az USA kormánya már hallgat Magyarországra
Az Egyesült Államok kormánya elkezdte meghallgatni Magyarországot, a Trump-adminisztráció januári hivatalba lépésével új fejezet nyílt az amerikai-magyar kapcsolatokban – jelentette…
Orbán Viktor ma Törökországban tárgyal
Törökországgal minden évben áttekintjük a legfontosabb kérdéseket, a mostani tárgyalások négy fő pontja a gazdaság és kereskedelem, a migráció, a…
Nézőpont Intézet: nőtt Orbán Viktor előnye
Emelkedett Orbán Viktor előnye Magyar Péterrel szemben a miniszterelnöki alkalmassági versenyben november folyamán a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása szerint. Csak a…
Plakátkampány a Tisza Párt megszorításai ellen
Plakátkampányt indított a Nemzeti Ellenállás Mozgalom a Tisza Párt gazdaságot érintő tervei miatt. Szűcs Gábor, a mozgalom alapító tagja szerint…
Alapvető jogokért harcolnak Kárpátalján a magyar pedagógusok
Olyan alapvető jogokért és lehetőségekért kénytelenek küzdeni Kárpátalján a magyar pedagógusok, mint annak a szabad megválasztása, hogy az oktatás nyelve…
Átlagosan tíz százalékkal emelkedik a pedagógusok bére
Januártól átlagosan tíz százalékkal emelkedik a pedagógusok bére – figyelmeztet legújabb Facebook-bejegyzésében Maruzsa Zoltán, a belügyminisztérium köznevelési államtitkára.
A kormány kész mentőövet dobni Budapestnek
A kormány törvényjavaslatot nyújt be az Országgyűléshez, ami azt a célt szolgálja, hogy Budapest fizetésképtelensége esetén is valamennyi fővárosi dolgozó…
A Tisza súlyos csapást mérne a magyar vállalkozókra
A Tisza kiszivárgott adóemelési tervei súlyos csapást mérnének a magyar vállalkozásokra és a gazdaság egészére – állítja Palóc André, a…
Nyakunkon a harmadik világháború?
Ha az EU tagállamai beszállnak a fegyveres konfliktusba Oroszországgal szemben, annak könnyen kalkulálhatóan világháború lesz a következménye – jelentette ki…
Ha győz a Tisza, el lehet felejteni a béremelést
Ha a Tisza programja életbe lép, a „minimálbér-emelést el lehet felejteni” – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió műsorában…
Hétfőtől megvehetjük a jövő évi sztrádamatricát
Hétfőtől elérhetőek lesznek a 2026-ra érvényes éves autópálya-matricák, a jövő évi éves országos és vármegyei e-matricák mellett az új terméknek…

























