Semjén hangsúlyozta, hogy a kormány nemzetpolitikájának filozófiai alapja a nemzet iránti elkötelezettség. Hozzátette, hogy ezen azt értik, hogy az ember nemzeti közösségben születik, a nemzettől kapja a nyelvét, a kultúráját, a történelemtudatát, ezért a nemzeti lét: érték.

Szavai szerint a magyar nemzet csak akkor tud fennmaradni csonkítatlanul, ha minden nemzetrésze fennmarad. Ehhez egyfelől kell egy erős Magyarország, ami ennek a hátterét adja, másfelől pedig kell egy olyan nemzetpolitika, ami úgy támogatja a külhoni magyarságot, hogy az meg tudjon maradni identitásában és életlehetőségeiben – jelentette ki a politikus. Hangsúlyozta, hogy a magyarság megmaradásának négy kulcseleme az identitásmegőrzés, a gazdasági támogatás, az etnikai magyar pártok és szervezetek támogatása, valamint a honosítás általi nemzetegyesítés.

Ezeket részletezve rámutatott, hogy 2010-ben csak 9 milliárd forint volt a határon túli magyarság éves támogatása, azóta évről évre százmilliárd forint jut ilyen típusú támogatásokra. Hozzátette, hogy az elmúlt időszakban tízezer beruházást valósítottak meg külhonban, miközben 6500 magyar intézmény, illetve szervezet működéséhez járultak hozzá. Semjén Zsolt kiemelte, hogy száz nemzetpolitikai jelentőségű intézmény kap állandó támogatást, de emellett 35 ezer nyílt pályázaton keresztül további szervezeteket is támogattak.

Arról is beszélt, hogy a határon túl hétszáz óvodát és bölcsődét felújítottak, valamint 150 újat felépítettek. A Szülőföldön magyarul programban 100 ezer forintra emelték a külhonban magyar iskolába járó gyermekek családjainak támogatását, így ma 230 ezer gyermek tanul határon túl magyarul, magyar iskolában – közölte. Kitért a Határtalanul programra is, amelynek keretében jóval több, mint 10 ezer tanulmányi kirándulást szerveztek, így 600 ezer gyermek juthatott el intézményes formában külhonba.

A gazdaságfejlesztésre áttérve azt mondta, 63 ezer nyertes pályázat keretében mintegy 250 milliárd forint támogatást fordítottak erre. Hangsúlyozta, hogy ez jó a külhoni nemzetrésznek, az azon a területen élő többségi nemzethez tartozóknak, az utódállamnak és Magyarországnak is, mert ez magyar gazdasági expanziót jelent. Fontos a külhoni magyar politikai pártoknak a támogatása – szögezte le, hozzátéve, az etnikai alapú magyar pártok a partnereik.

Arról is beszélt, hogy a magyar nemzetrészek megmaradására az autonómia jelenti a garanciát. Megjegyezte, hogy minden nemzetrésznek magának kell kidolgoznia a testre szabott autonómiakoncepcióját, amihez a kormány minden segítséget megad. A honosításról beszélve Semjén Zsolt történelmi igazságtételnek nevezte, hogy közjogilag is egyesítsék a nemzetet és „nemzettársaink, honfitársaink és polgártársaink lehessenek“. Ez kétféleképpen történhet, a Kárpát-medencében alapvetően kedvezményes honosítással, a diaszpórában az állampolgárság megállapítással, de a lényeg az, hogy 1 millió 200 ezer „nemzettársunk vált honfitársunkká és polgártársunkká” – fogalmazott.