A Magyarország elleni beavatkozási kísérleteket a Szuverenitásvédelmi Hivatal szerint koordináltan, kommunikációs, jogi, gazdasági és politikai eszközöket felhasználva alkalmazzák. Ilyen kampányelemek voltak az állítólagos „magyar kémhálózat” kárpátaljai jelenlétére vonatkozó híresztelések, a „Kárpátalja megszállásával” kapcsolatos hamis állítások, továbbá azoknak a véleményeknek a hangoztatása, hogy Magyarország az orosz érdekek kiszolgálója. A brüsszeli cél a háború kezdete óta nem változott: Magyarország igazodjon az Európai Bizottság és az uniós elit által megszabott politikai irányhoz, és mondjon le külpolitikai és energetikai szuverenitásáról.

Az ukrán vezetés és maga az ukrán elnök is a Magyarországgal szembeni nyomásgyakorlás leghatékonyabb eszközének tekintette az Oroszországból érkező kőolajszállítás szabotálását. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2023 februárjában az amerikai hírszerzés kiszivárogtatott dokumentumai szerint egy belső, a helyettesével tartott értekezleten javasolta, robbantsák fel a Barátság kőolajvezetéket, mert így lehet „tönkretenni Orbán Viktor magyar miniszterelnök erősen az orosz olajra épülő iparát”. Az ukrán fél részéről ezt követően folyamatossá vált a kőolajtranzit megsemmisítésével való fenyegetés, miközben ukrajnai kötődésű politikai nyomásgyakorló szervezetek is aktiválták magukat. Az elmúlt években szisztematikusan lobbiztak Brüsszelben az Oroszországból származó fosszilis energiahordozók használatának betiltásáért, közben a tagállamokra is nyomást gyakoroltak, hogy elérjék céljukat. Befolyásuk az uniós döntéshozatalban az elmúlt években nőtt, a követeléseiket így az Európai Bizottság beépítette az Oroszország elleni szankciós csomagokba.

A Barátság kőolajvezeték elleni augusztus 22-ei támadás tovább fokozta a nyomásgyakorlást. A transzatlanti pénzalapokból és az Európai Bizottság programjaiból finanszírozott média egységes, az ukrán álláspontot legitimáló, a szuverén magyar döntéshozatalt figyelmen kívül hagyó narratívát népszerűsített. A kőolajvezeték elleni támadás célja kettős volt: tényleges károkozás a magyar és szlovák kőolajellátásban, továbbá az ukrán vezetés narratívájának a megjelenítése a legkülönbözőbb közösségi platformokon keresztül. A külföldről finanszírozott szereplők egyeztetett módon, propagandisztikus céllal az ukrán álláspontot sulykolják a magyar nyilvánosságba.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal szerint a magyar kormány elleni támadás, valamint az erre épülő médiakampány célja, hogy Magyarország támogassa Ukrajna uniós csatlakozását. Szeretnék elérni, hogy az Orbán-kormány által hangoztatott – Ukrajna uniós csatlakozását elutasító – álláspontot a magyar nyilvánosság előtt morálisan igazolhatatlannak tüntesse fel. Ezáltal a magyar álláspontot illegitimmé tegye, és így politikai előnyhöz juttassa a választási kampányban a Kijevvel és Brüsszel szövetséges magyar pártokat, elsősorban a Magyar Péter vezette Tisza Pártot. Az ilyen jellegű beavatkozások a Szuverenitásvédelmi Hivatal szerint az elmúlt években visszatérően ismétlődtek, miközben a tervezettségük és végrehajtásuk precizitása titkosszolgálati háttérre utal, vagyis a magyar hatóságoknak szigorúan fel kell lépniük ellene.