Miért buknak el mindig a progresszívok?
Napjaink egyik legnagyobb politikai csatája a progresszívok és konzervatívok között zajlik, és aki azt gondolja, hogy az előbbiek nyerésre állnak, az nagyot téved. Miért bukik el mindig a progresszív ideológia, és miért működik a konzervativizmus?
„A progresszivizmust már kipróbálták, tesztelték, és újra meg újra csődöt mond” – figyelmeztet az American Thinker portálon megjelent legújabb írásában Joseph Ford Cotto gazdasági és politikai elemző. Szerinte a baloldali értelmiségiek és aktivisták egyik legnagyobb önámítása, hogy újra és újra elhitetik magukkal: most majd sikerül. Mégis, minden kísérletük kudarcba fullad, mert a progresszív ideológia lényegénél fogva önpusztító: tagadja a múltat és relativizálja az értékeket. Ez mindenhol elbukott, ahol kipróbálták. A konzervativizmus ezzel szemben arra épít, ami az emberi történelemben bizonyítottan működik: család, közösség, vallási és kulturális gyökerek, a szabadság tisztelete. Amikor ezek stabilan jelen vannak, az emberek boldogabbak, egészségesebbek és elégedettebbek.
Melyik működik a gyakorlatban?
Elég körülnézni Európában. A progresszív kísérletek rendre társadalmi feszültséghez vezetnek. Svédország példája intő jel: a „nyitott társadalom” ideológiájára épülő bevándorláspolitika nem integrációt, hanem párhuzamos társadalmakat teremtett, robbanásszerűen növekvő bűnözéssel és kulturális törésvonalakkal. Franciaországban a „laicitás” nevében a progresszívek rendre a többségi nemzeti identitás ellen fordulnak, miközben a külvárosi gettókban erősebb az iszlám vallási hagyomány, mint a francia állam tekintélye. A végeredmény? Széttöredezett társadalom, ahol a „haladás” helyett a feszültség uralkodik.
Ezzel szemben azok az országok, amelyek megőrizték konzervatív alapjaikat, stabilabbnak bizonyultak. Lengyelország vagy Magyarország nem tökéletes, de gazdaságilag és kulturálisan is vonzzák azokat, akiknek már elegük van a nyugati progresszív kísérletekből. Az emberek biztonságra, családbarát politikára és kulturális önazonosságra vágynak – és pontosan ezt kínálja a konzervativizmus.
Progresszív diktatúra
A progresszív ideológia legnagyobb hibája, hogy a jogokat és az értékeket relatívnak tekinti: ami tegnap szent volt, az ma „elavult”, amit ma kiharcolnak, azt holnap bármikor elveheti a politika. Ez nyitja meg az utat a mindenható bürokrácia előtt, amely nem a szabadság őrzője, hanem az állampolgárok életének menedzsere. Európában ezt látjuk az EU intézményeinél is: demokratikusan alig elszámoltatható hivatalok döntenek arról, hogyan kell élnie egy magyarnak, egy szlováknak vagy egy németnek. Ez a progresszív logika: a központ mindent jobban tud.
Az emberek azonban a lábukkal szavaznak. Ahogy az amerikaiak tömegesen hagyják el a progresszív városokat Texas vagy Florida kedvéért, úgy Európában is látható az átrendeződés: Nyugat-Európából egyre többen költöznek Közép- és Kelet-Európába, ahol alacsonyabb az adó, erősebb a közösség, és nagyobb a biztonság. Nem véletlen, hogy Budapest vagy Varsó ma sok nyugat-európai fiatal otthonává válik.
Konzervatív jövő
A történelem ítélete világos: minden olyan rendszer, amely a tradíciót, a vallást és a nemzeti identitást „elavultnak” bélyegzi, előbb-utóbb összeomlik. A progresszivizmus ezért szüntelenül újrakezdi önmagát – mindig egy újabb utópiát ígér, de mindig ugyanott végzi: gazdasági válságban, kulturális széthullásban és politikai instabilitásban. A konzervativizmus ezzel szemben nem ígér utópiát, hanem kapaszkodót kínál. Tudja, hogy az emberi természet nem változik meg egyik napról a másikra, ezért nem is próbálja erőszakkal „átnevelni” a társadalmat. Ehelyett tiszteli a múlt örökségét, mert érti: csak stabil gyökerekből nőhet egészséges jövő.
Joseph Ford Cotto szerint a tanulság egyszerű: a progresszív ideológia globálisan kudarcot vall, mert gyökértelen világot épít. A konzervativizmus azért jobb, mert a valóság talaján áll, és megőrzi mindazt, ami valóban működik – családot, közösséget, hitet és szabadságot. És ezek nélkül sem Európának, sem a világnak nincs jövője.
Hollandia most épp Szlovákiát perelné be
A holland parlament pár nappal ezelőtt úgy határozott, hogy az ország akár pert is indíthat Szlovákia ellen. Ezúttal a szlovák…
Békemenet: Brüsszel akar dönteni a jövőnkről
Azért van szükség a Békemenetre, mert Brüsszelből akarják eldönteni, hogy mi történjen Magyarországon; a mostani a legelsőhöz lesz hasonló, hiszen…
Egyre több a migráns a magyar határnál
A múlt évi adatokhoz képest növekedés tapasztalható az illegális bevándorlók számában a magyar határon – mondta a déli határhelyzetre irányuló…
Így vernek át minket a cégek a garanciaidővel
Több cég is lerövidíti a garancia idejét, állapította meg a Pest Vármegyei Főügyészség vizsgálata, amelynek során a jótállás időtartamának betartását…
Ki Brüsszel favoritja a magyarországi választásokon?
Teljesen világos, hogy az Európai Unió tagállamainak egy része és a brüsszeli intézmények kit támogatnak a jövő évi magyar választásokon,…
Így szúrná hátba gazdáinkat az Európai Bizottság
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) határozottan tiltakozik az EU Ukrajnával kötendő szabadkereskedelmi…