Nézzék csak meg, hogyan zárta ki magát az Európai Unió a világpolitikai történésekből. Az ukrajnai békéről a nagyhatalmak „rólunk, de nélkülünk” tárgyaltak – feltette már valaki Brüsszelben a kérdést, hogy ez miért van így?

Süllyed a hajónk

Tudatosítanunk kellene, hogy az EU nem az egyetlen út, amelyen Szlovákia haladhat. A valóság az, hogy ma nem növekszünk, holott továbbra is Európa összeszerelő-üzeme vagyunk. A nyereséget a nagyvállalatok hazaviszik, nekünk pedig nincs jelentős saját iparunk, amely a költségvetést erősítené. Ezen egyszer változtatni kell, mert a geopolitikai helyzet egyre inkább szegénységbe sodorja a lakosságot. Elegünk van a fölösleges proxyháborúból, miközben az európai vezetők a nemes erkölcs és a „demokratikus elvek” hamis álarca mögé bújva legszívesebben végtelen időkig elhúznák a szenvedést – holott a mai Oroszországot a harctéren nem lehet legyőzni, ezt ma már mindenkinek el kellene ismernie.

Vége az ideológiai hadjáratoknak

Nem véletlen, hogy az amerikai alelnök, J. D. Vance, az amerikai haditengerészeti akadémia friss végzősei előtt mondott beszédében kijelentette: a világ megváltozott. Rámutatott, hogy a Nyugat úgynevezett „univerzális értékeit” egyszerűen lehetetlen ráerőltetni más civilizációkra. Washington többször belebukott az intervenciós politikájába – elég Vietnámot, Irakot, Afganisztánt és más országokat említeni, ahová betört, ott pokollá változtatta az életet, majd hatalmi vákuumban hagyta őket. Vance szerint az Egyesült Államok mostantól kizárólag a saját belső érdekeit fogja védeni. Vége az „ideológiai keresztes hadjáratok” korszakának. És ha mégis háborúba lépne az ország, azt előtte alaposan átgondolja. Ezzel Vance gyakorlatilag bejelentette az egypólusú világrend végét (összhangban a világ háromnegyedének politikai filozófiájával).

Progresszív vakság

A szlovák ellenzék, a hozzájuk közel álló média és az európai vezetők továbbra sem hajlandók tudomásul venni az új, igazságosabb világrend felemelkedését. Igen, igazságosabb – azokkal a népekkel, kultúrákkal és országokkal szemben, amelyek évszázadok óta a nyugati kizsákmányolás alatt sínylődtek. Ezek olyan tények, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az Európai Uniónak komoly problémái vannak. Miközben kitartóan milliárdokat küld Ukrajna felfegyverzésére, egyúttal olyan értelmetlenségeken töpreng, mint a belső égésű motorok betiltása. Így egyszerre két fronton gyengíti a gazdaságát. Hol itt az egyensúly? Hol itt a perspektíva? Mindezt mindannyian látjuk, kivéve a vak brüsszeli hivatalnokokat és a többnyire progresszív EP-képviselőket…

A birodalom visszavág?

De semmi sem tart örökké – sem a NATO, sem az EU. Vegyük csak az Európai Unió hanyatlásának újabb tényezőjét: a német újrafegyverkezés jóváhagyását. Merz komolyan vissza akarja állítani a „Birodalom” hajdani és kétes dicsőségét? Ezt már egyszer-kétszer átéltük, és elég volt belőle. Vagy tényleg annyira tanulatlanok vagyunk, hogy ismét csendben részt veszünk egy nagy háború előkészületeiben? Csak azért, mert a mi öntelt vezetőink nem hajlandók tiszteletben tartani az Orosz Föderáció követeléseit?

Irány a BRICS

Megismétlem: az EU a maga kitalációival minket és a mi pozíciónkat is gyengíti az újonnan formálódó globális valóságban. Nem állítom, hogy ezt csak azonnali kilépéssel lehet megoldani, de attól tartok, a reformok már nem lesznek elegendőek. A struktúrákat túlságosan átmarta a német és francia, valamint más posztkoloniális országok liberális rozsdája. Ezért az érdekünk nem csupán a jó kapcsolatok fenntartása a vezető „fejlett gazdaságokat” tömörítő G7 blokk geopolitikai riválisának számító BRICS országaival, hanem az aktív együttműködés is, amely a gazdasági egységhez való fokozatos csatlakozás felé vezet.

Ha valaki pedig azzal riogatna, hogy a BRICS-nek nem sikerül a gazdasági növekedés, nézze meg a statisztikákat. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) készítette el a jelentést, amely szerint a közösség tizenegy tagországának együttes gazdasági növekedése 2025-ben meghaladja a világátlagot. Továbbá, tavaly a BRICS a világgazdaság 40%-át tette ki – szemben a magasan fejlett G7-ek 28%-ával… És egyetérthetünk abban, hogy az IMF nem engedheti meg magának, hogy alaptalan spekulációkkal álljon elő. Erről miért nem tájékoztat a média? Ismétlem: ez a politikai vezetőink hibája is. Ha valóban komolyan elkezdenek gondolkodni az EU-ból a BRICS-be való fokozatos átmeneten, akkor már most el kellene kezdeniük az ezzel kapcsolatos tájékoztatást.

A cikk a szerző hlavnespravy.sk portálon megjelent írásának a rövidített változata.