Az Egyesült Államok április 2-án bevezeti a viszonosságra alapuló vámrendszert
Az Egyesült Államok április 2-án bevezeti a viszonosságra alapuló vámrendszert – közölte Donald Trump elnök a kongresszus két háza előtt elmondott beszédében.
Az elnök a lépést azzal indokolta, hogy az Egyesült Államok kereskedelmi partnerinek többsége jóval nagyobb vámtételt alkalmaz az amerikai termékekre, mint az Egyesült Államok. Azt mondta, ezt a kereskedelempolitikai gyakorlatot barát és ellenfél egyaránt folytatja, és a partnerek közül kiemelte Indiát, Kínát, valamint az Európai Uniót. Donald Trump hozzátette, hogy azon országok, amelyek akadályozzák az amerikai termékek bejutását piacukra, ugyanezt fogják tapasztalni az Egyesült Államok részéről. Az elnök az amerikai mezőgazdasági termelők számára lehetőségként vázolta fel a vámok bevezetését, ami számukra versenyelőnyt jelent majd a vámmal sújtott importtermékekkel szemben. Az elnök kiemelte az acélra és alumíniumtermékekre bevezetett 25 százalékos vámot, amit az amerikai nemzetgazdasági érdekeként írt le. Egyben elismerte, hogy az új vámok rendszere „kisebb zavart“ okozhat átmeneti időre.
Donald Trump 6 héttel hivatalba lépését követően tartotta második elnöki ciklusának első beszédét a kongresszus két háza, a képviselőház és a szenátus tagjai előtt. Kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak továbbra is szándékában áll a Panama-csatorna feletti ellenőrzést visszavenni. Ennek részeként az elnök bejelentette, hogy amerikai vállalatok vásároltak meg két kikötőt a hajózási útvonal mentén. Hozzátette, hogy a Panama-csatorna átvételével kapcsolatos munkával Marco Rubio külügyminisztert bízta meg. Az amerikai elnök egyben üzenettel fordult Grönland lakóihoz, hogy amennyiben úgy határoznak, az Egyesült Államok szívesen látja őket polgárként, és védelmet biztosít számukra. Donald Trump megállapította, hogy a szigetet az amerikai nemzetbiztonság és a világ biztonsága szempontjából fontosnak tartja, és határozott szándékát fejezte ki, hogy azt megszerzi. Kiemelte az Egyesült Államok déli határának védelmében hozott intézkedéseket, valamint az illegálisan az országban tartózkodók kitoloncolására indított intézkedéssorozatot.
Donald Trump részletezte az amerikai belföldi energiakitermelés fokozását célzó terveket, valamint azt is, hogy elnöksége első 6 hete alatt már mintegy 1700 milliárd dollár új beruházást jelentettek be az Egyesült Államokban külföldi nagyvállalatok, többek között közel-keleti, valamint tajvani, indiai és japán vállalkozások. Átfogó gazdasági programjának részeként beszélt az adócsökkentésekről a belföldön termelő vállalatok számára, valamint az első elnöki ciklusa idején hozott átmeneti adócsökkentés állandósításáról.
Az elnök közölte: szeretné, ha a kongresszus bűncselekménynek nyilvánítaná a kiskorúakon végrehajtott nemváltó beavatkozásokat. Donald Trump hivatalba lépését követően, már január végén rendeletben tiltotta be mind a hormonterápiás, mind a sebészeti beavatkozást, ami a születéskori nem megváltoztatására irányul kiskorúak esetében.
Az elnök beszédét demokrata képviselők bekiabálásokkal szakították félbe, Mike Johnson házelnök utasítására a tiltakozók közül egy embert a házőrség kikísérte az ülésteremből.
Szijjártó: a háborúpárti liberális Brüsszel a 3. világháború kitörését kockáztatja
Az Európai Unió hamar elszigetelődhet a világpolitikában, ha a tagállami és brüsszeli liberális vezetők tovább akadályozzák az ukrajnai béketárgyalások sikerét…
Újra lesz saját tengeri kikötője a magyaroknak?
Rövidesen megkezdi működését a trieszti kikötő magyar tulajdonú része, ami teljesen új lehetőségeket nyújt a hazai exportőr vállalatoknak a kivitelük…
Március 15.: ma nem Bécs akarja eltiporni a magyar szabadságot, hanem Brüsszel
Ma nem Bécs akarja eltiporni a magyar szabadságot, hanem Brüsszel, 1848-ban osztrák generálisok írták elő, hogyan kell élnünk, ma pedig…
A 30 év alatti egy gyermekes édesanyák sem fizetnek szja-t 2026-tól
A kormány döntött arról, hogy kibővíti a családi adócsökkentési programot, így 2026. január 1-től az egy gyermeket nevelő, 30 évnél…
Brüsszeli horror: 2,5 ezer milliárd euróba kerülne Ukrajna uniós csatlakozása
Az Európai Uniónak (EU) öt év alatt 2,5 ezer milliárd euróba, vagyis az EU 2025-ös költségvetésének több mint 12-szeresébe kerülne…
Hány százezer háborús halottért felelős Ursula von der Leyen?
Miközben az Európai Bizottság elnöke tavaly elítélte a magyar békemissziót, most már a támogatásáról biztosította az ukrajnai tűzszüneti kezdeményezést, ami…