Michal Šimečka, az ellenzéki Progresszív Szlovákia elnöke a titkosszolgálati jelentés bemutatását követően a médiának azt állította, hogy Robert Fico kormányfő „téveszméktől szenved”. Az ellenzék egésze azzal bagatellizálja a jelenlegi helyzetet, hogy az SIS tollából származó információkat szó szerint bárki kikeresheti az interneten. A kormánykoalíció ezzel szemben azt állítja, hogy a titkosszolgálat minden megállapítása megalapozott és komoly…

Gyanús szivárogtatás

Ami megdöbbentő, az az a tény, hogy a parlamentben megjelent egy „rés”, amelyen keresztül úgy tűnik, titkos információk szivárogtak ki. Ugyanis még aznap, vagyis kedd este a „Nem a mi városunkban” (szlovákul Nie v našom meste) civil platform (célja az „emberi jogok előmozdítása és a szélsőségek elleni küzdelem”) bejelentkezett, és a Facebookon közzétette a struktúráin belüli belső kommunikációt. Állítólag egy olyan e-mailről van szó (https://www.facebook.com/NIEvBB/posts/1031754935648318?ref=embed_post), amely a platform szerint a fent említett SIS-jelentés tárgya lett.

Feltehetjük a kérdést: honnan tudták a civil szervezet emberei, hogy a tevékenységük a titkosszolgálat célkeresztjébe került? Amikor állítólag semmilyen konkrét információ nem került ki a parlamentből, miközben az SIS sajtóközleménye rendkívül visszafogottan nyilatkozik az ügyben? Az egyetlen lehetséges magyarázat az, hogy valaki megszegte az ülés titkosságát, és kiszivárogtatta annak a tartalmát a tüntetések szervezői között levő barátainak. Ha ez volt a helyzet, akkor galaktikus méretű botránnyal állunk szemben!

Mit terveztek?

És mit is tartalmaz a szóban forgó e-mail? A „Nem a mi városunkban” szervezet a mesterséges intelligenciát bízta meg egy hét hétre szóló operatív terv kidolgozásával. A szöveg első oldalán a következő kijelentés veszi le a lábáról az embert: „A tiltakozásoknak világos eszkalációs stratégiával kell rendelkezniük – a nyilvános gyűlésektől a tömegdemonstrációkon át az erőszakmentes polgári engedetlenségig.“ Jól olvasta – a polgári engedetlenségig… Lehet ez erőszakmentes? Ki garantálja, hogy a feldühödött tömeget nem ragadja el a hév?

Jelenleg az említett operatív terv harmadik hetében vagyunk. Ez az a szakasz, amikor – arra az esetre, ha a kormány nem teljesíti a követeléseket – már az engedetlenség konkrét formáinak az előkészítéséhez szeretnének hozzálátni. A negyedik héten aztán szimbolikus blokádot akarnak indítani a kormányzati intézmények ellen. Olvassák el még egyszer, mert nekem is hihetetlennek tűnt – milyen blokád? Milyen alapon, milyen jogon? Végül is ez a majdan csírája lehet (Akik már nem emlékeznének, az euromajdan, amit a köznyelvben majdannak hívnak, egy több hónapos Oroszország-ellenes tüntetéssorozat volt 2013. november vége és 2014 februárja között Kijevben, amely az oroszellenes, amerikapárti erők hatalomra jutásához vezetett, így közvetlen előzménye a mostani ukrajnai helyzetnek – szerk. megj.). Šimečka pedig közben majd azt állítja, hogy a miniszterelnök az, aki téveszmékkel küzd…

Veszélyes elképzelések

És most képzeljük el, hogy ezek az emberek a helyzet alakulásának minden esetére készítettek egy-egy opciót. Állítólag, ha a kormány beavatkozik a tüntetők ellen, akkor mindent dokumentálni kell, szétosztani a médiának és a külföldi szervezeteknek… És ha a kormány még mindig nem hátrál meg, akkor tömeges „erőszakmentes” útlezárásokkal, kormányzati épületek blokádjával vagy valamiféle „gazdasági bojkottal” fenyegetnek. Aztán február közepétől „nemzeti sztrájkot” terveznek, sőt, közterületek blokádját – vagyis már nem ülhetünk majd le szabadon egy téren a padra, közben kávét kortyolgatva? És most fogódzkodjanak meg: a szervezők ugyanebben az e-mailben pozitívan értékelik, hogy „az emberek dühe” érezhető a tüntetéseken. Gratulálok! Szóval örömüket lelik abban, hogy negatív érzelmeket gerjesztenek az emberekben!

Sok hűhó…

Hadd mondjam el, hogy mindez nem történhet meg csak úgy zavartalanul egy olyan államban, amelyben még működik a jogérvényesítés és a közrend. Egy SIS-jelentés itt már nem elég, cselekedni kell, amíg még van idő. Mert amíg ezek a bajkeverők tartják magukat a tervükhöz, addig hajszolnak majd minket. Hová is? A polgárháborúba, amelyre több politológus is figyelmeztet?

És végül, mi ezeknek a tüntetéseknek a célja, mit akarnak elérni? Amit én látok, az a sok hűhó és szócséplés a semmiért. Ők maguk három pontban foglalták össze a céljaikat: rákényszeríteni a kormányt, hogy a törvényeknek és a demokratikus elveknek megfelelően cselekedjen, elutasítani minden együttműködést Oroszországgal és támogatni Ukrajnát, megőrizni Szlovákia európai és euroatlanti orientációját.

Ennek így azonban semmi értelme. Végül is Robert Fico kormányfő többször is megerősítette a kamerák előtt, hogy a nyugati orientációnk változatlan. Az, hogy gazdaságilag más partnereket is keresünk, nem bűn! Továbbá, milyen együttműködésről beszélnek Oroszországgal? Hiszen Szlovákia a háború kezdete óta nagylelkűen és különböző módon támogatja Ukrajnát és a menekülteket, akik – elnézést, de így van – több mint jól érzik magukat nálunk. Cserébe egyébként pedig megkaptuk a gáztranzit leállítását…

Gyorsan kell reagálni

Végezetül, miféle szakértői csoport gyűlt össze az említett polgári platformon, ha feljogosítva érzik magukat arra, hogy elbírálják, a kormány a törvényeknek (és a demokratikus elveknek) megfelelően cselekszik-e vagy sem? Hányszor bizonyosodott már be közvetlenül az uniós reakciók alapján is, hogy Szlovákiában semmi tisztességtelen nem történik? Aranyoskáim – csak azért, mert nem értetek egyet egy törvényesen megválasztott kormány törvényes intézkedéseivel, még nem jogosít fel benneteket arra, hogy a feszültségek fokozására és Szlovákia felforgatására törekedjetek! Az egész ügy egyszerűen egy hatalmas botrány, és ha a megfelelő hatóságok nem vizsgálják ki most kellőképpen az ügyet, amíg még talán van időnk visszafordítani a közelgő vihart, akkor nem tudom, nem tudom… (Hlavné správy)