A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet megbízásából készült nemzetközi közvélemény-kutatás huszonhét európai országban térképezte fel a választópolgárok hozzáállását a külföldi államok befolyásával és a választásokba való beavatkozási kísérletekkel, az idegen államok érdekeit szolgáló pártokkal és a külföldről finanszírozott politikai nyomásgyakorló szervezetekkel kapcsolatban. A felmérés szerint Szlovákia több szempontból is figyelemre méltó képet mutat.

Arra a kérdésre, hogy történt-e az elmúlt öt évben külföldi beavatkozási kísérlet a választásokba, a szlovákiai válaszadók 59 százaléka felelt igennel. Ez az arány nagyjából megfelel az európai átlagnak (61%), és arra utal, hogy a szlovák társadalom többsége érzékeli a problémát, de nem tartja azt kiugróan súlyosnak. Összehasonlításképpen: Romániában és Szerbiában több mint nyolcvan százalék, Bulgáriában pedig közel nyolcvan százalék látott beavatkozást az utóbbi években. A felmérés szerint azonban Európa nagy része nem az orosz befolyástól tart a legjobban. Míg a megkérdezettek csaknem 80 százaléka tart az amerikai befolyástól, az orosztól csupán az 54 százalékuk. Az oroszokat e tekintetben megelőzik a németek, a franciák, a britek és a kínaiak is.

Sokkal markánsabb a kép, ha a szlovákiai pártokról van szó. A szlovákok 85 százaléka szerint létezik az országban olyan politikai formáció, amely külföldi érdekek mentén működik. Ezzel Szlovákia az élmezőnybe került: csupán Bulgária (91%) és Szerbia (89%) előzi meg ebben a mutatóban. Az európai átlag mindössze 68 százalék, ami világosan jelzi, hogy a szlovák közvélemény kiugróan kritikus egyes politikai pártok függetlenségével kapcsolatban. Ez az adat különösen jelentős, mert arra utal, hogy a lakosság széles körben érzi: a nemzeti politika mozgásterét külső tényezők erőteljesen korlátozzák. Míg a kormánypárti választók azt gondolják, hogy a Progresszív Szlovákia és a hozzá hasonló ellenzéki pártok Washington és Brüsszel ügynöke, az ellenzékiek szerint a legnagyobb kormányzó párt, a Smer Moszkva ügynöke.

A külföldről finanszírozott civil szervezetekben a válaszadók 48,9 százaléka megbízik, míg 50,9 százalék nem. Ez némileg jobb arány, mint több közép- és kelet-európai országban, például Magyarországon, ahol a bizalmatlanság 65 százalékos. Európai összevetésben Szlovákia a középmezőnybe tartozik, hiszen a kontinens egészén 59 százalék utasítja el az idegen forrásból finanszírozott NGO-kat.

A három fő mutató alapján Szlovákia sajátos képet mutat. Egyfelől a választási beavatkozások érzékelésében nem lóg ki a sorból, hiszen az európai átlagot hozza. Másfelől a külföldi érdekeket kiszolgáló pártok jelenlétének érzete az egyik legerősebb Európában, ami a szlovák politikai kultúra sajátosságait tükrözi. Az NGO-k esetében a társadalom kettéosztott: majdnem ugyanannyian bíznak meg bennük, mint ahányan nem, ami arra utal, hogy ebben a kérdésben nincs egyértelmű konszenzus.

Mit jelent ez Szlovákia számára? A felmérés összképe szerint a szlovák társadalom érzékenyen reagál a külföldi politikai befolyás kérdésére, különösen a pártok vonatkozásában. Ez egyben azt is jelenti, hogy a szlovák politikai elit legitimitása jelentős részben attól függ, mennyire képes hitelesen képviselni a szlovák nemzeti érdekeket.