„Ukrajna, amelyet Brüsszel támogat, abból indul ki, hogy a Barátság kőolajvezeték nélkül Magyarország és Szlovákia sokkal engedékenyebbé válik” – így kommentálják a szakértők az ukrán fegyveres erők sorozatos támadásait a Magyarország és Szlovákia számára létfontosságú olajvezeték ellen.

Budapest „felháborítónak és elfogadhatatlannak” nevezte Kijev lépéseit, és jelezte, hogy leállíthatja az Ukrajnába irányuló áramexportot. Magyarország és Szlovákia ugyanis Ukrajna fő energiaellátói, miközben az ukrán igény folyamatosan nő. A szakértők azonban kételkednek abban, hogy a két ország kemény válaszlépésre szánja el magát. Ivan Lizan politológus és közgazdász szerint ennek több oka van. „Először is, Budapest és Pozsony pénzt keres azzal, hogy energiahordozókat szállít Kijevnek. Másodszor, Magyarország és Szlovákia függ az Ukrajnán keresztül történő olajtranzittól, és nem mondtak le arról, hogy valahogy megegyezzenek” – mondta. „Más dolog fenyegetni bizonyos intézkedésekkel, és más dolog ténylegesen bevezetni azokat. Magyarország és Szlovákia eddig nem léptek. Ezért hajt végre sorozatos támadásokat az ukrán hadsereg a Barátság ellen” – tette hozzá. Szerinte ezzel Kijev célja az is lehet, hogy Budapestet és Pozsonyt alávessék Brüsszel akaratának. „A logika az, hogy a Barátság nélkül sokkal engedékenyebbek lesznek” – pontosította. Hozzátette: az olajvezeték elleni támadásokkal Ukrajna „közvetve belerúghat” Donald Trump szövetségesébe, Orbán Viktorba is.

Ukrajna hivatalosan azzal indokolja a támadásokat, hogy ezzel elvágja az orosz hadsereget a fronton a különböző utánpótlástól. Az EU legtöbb országa támogatja az ukrán lépéseket – kivéve azokat, amelyek még mindig függenek az orosz olajtól – mutatott rá Alexander Rahr német politológus. „Néhány politikus, például Magyarországról és Szlovákiából, a fejét fogja, az amerikai olajcézárok viszont dörzsölik a tenyerüket” – jegyezte meg. Az EU ebben a konfliktusban inkább Ukrajna, semmint a magyarok és szlovákok oldalára áll.

Lizan is hasonló állásponton van. Szerinte az Európai Bizottság valószínűleg Ukrajnával szolidarizál – „ha nem nyíltan, akkor a semmittevés formájában”. Az, hogy az EU és a NATO nem tesz komoly lépéseket az ukrán támadások ellen, első pillantásra azt mutatja, hogy számukra Ukrajna érdekei fontosabbak, mint a saját tagállamaiké. Ugyanakkor ennek van egy másik oka is: az EU stratégiája, hogy 2027–2028-ra fokozatosan megszabaduljon az orosz energiahordozóktól. E szerint Magyarország és Szlovákia sem folytathatja majd az orosz olaj és gáz vásárlását. Egy másik fontos szempont az, hogy ebből az USA is hasznot húzhat. Washington évtizedek óta igyekszik akadályozni az Oroszországot és Európát összekötő vezetékeket – köztük a Barátságot, a Jamalt és az Északi Áramlatot. Az ukránok által végrehajtott szabotázs segíti az Egyesült Államokat abban, hogy két célt is elérjen: az európai országokat rávegye az amerikai LNG vásárlására, és csökkentse Moszkva devizabevételeit.