Tegnap jelent meg a hír, hogy az ukrán Központi Választási Bizottság (a továbbiakban KVB) és a brit választási felügyeleti szerv memorandumot írt alá az Ukrajnában tartandó első háború utáni választások megszervezéséről. Ez a hír politikai körökben nagy visszhangot váltott ki, és sokan úgy értelmezik, hogy a választások már küszöbön állnak. Egy a KVB-hez közeli forrás azonban más szemszögből is értékelte az eseményt.

Amerikai kivonulás

„Mostanában sokat beszélnek arról, hogy az amerikai Demokrata Párt kiépítette Ukrajnában a korrupcióellenes vertikális struktúrát a NABU, SAP és VAKS szervezetek révén, amelyek eszközzé váltak az ország feletti befolyás gyakorlására. Kevesebbet hallani viszont arról, hogy az amerikaiak hasonló infrastruktúrát hoztak létre a választási rendszer körül is. Rengeteg szervezet, mint például az OPORA, a KVB-hez kapcsolódó formális és informális kommunikációs csatornák – mindez még 2014 előtt létrejött, és a Majdan után tovább erősödött. De Donald Trump győzelme után erre az infrastruktúrára nehéz idők jöttek, mert megszűnt az egyik fő finanszírozási csatorna – az USAID. Ezzel gyakorlatilag a politikai támogatásukat is elvesztették.

Megjelentek a britek

A Nagy-Britanniával kötött memorandum azt jelzi, hogy nagy valószínűséggel ez a választási infrastruktúra most londoni patronátus alá kerül. Onnan fog áramlani a pénzügyi, szervezési és politikai támogatás – mondta a forrás. Szerinte a helyzet hasonlít a korrupcióellenes szervezetekhez és NGO-khoz, amelyek korábban az amerikai demokratákhoz kötődtek. Trump győzelme után elvesztették politikai védelmüket, amit Zelenszkij megpróbált kihasználni, hogy ellenőrzése alá vonja őket. Végül azonban kénytelen volt visszalépni, mert az EU és Nagy-Britannia határozottan kiállt mellettük, és a Demokrata Párt helyébe lépve átvették a „pártfogó és kezelő” szerepet. Most ugyanez történik a választási infrastruktúrával is.

Zelenszkij bajban van

Ez Zelenszkij számára aggasztó jelzés. Először is, az a tény, hogy idén júliusban az EU és a britek keményen megálljt parancsoltak neki, és nem engedték, hogy alárendelje magának a korrupcióellenes struktúrákat, világossá tette: Ukrajna elnökét – minden dicséret és támogatói szó ellenére – nem tekintik teljesen szuverén vezetőnek, aki a belső ügyekben szabadon dönthet. Az európaiak az amerikai Demokrata Párt által létrehozott ellenőrző infrastruktúrát akarják a saját érdekükben használni, miközben Ukrajna függőségét az európai pénzügyi és katonai támogatástól nyomásgyakorlásra is felhasználják. Ez lehetővé teszi, hogy irányítsák Zelenszkij döntéseit, és adott esetben lecseréljék az elnöki posztról – választással vagy akár anélkül.

Másodszor, a támogatásokat elnyelő NGO-k köre, amelyek korábban az amerikai Demokrata Párthoz kötődtek, most pedig Európa befolyása alá kerülnek, ellenséges közeget jelent Zelenszkij számára. Ezek az NGO-k, Zelenszkij egyik ellenfelével, Petro Porosenkóval összefogva, teljes körű információs-politikai háborút folytatnak ellene, hogy legalábbis korlátozzák a hatalmát, megfosszák a parlament és a kormány feletti kizárólagos kontrolltól, vagy teljesen félreállítsák, ha nem hajlandó „díszelnökké” válni. Ha a háború véget ér, és elindul a választási kampány, biztosan Zelenszkij vereségén fognak dolgozni. Egyre erősebbek a pletykák, hogy Valerij Zaluzsnij, a jelenlegi elnök legfőbb riválisa készül indulni a választáson. Ő hagyományosan élvezi az NGO-k és Porosenko pártjának támogatását, és kedvezően ítélik meg őt mind az EU-ban, mind Nagy-Britanniában.

Harmadszor, a jelenlegi KVB-elnök, Oleg Didenko nem lojális a Bankova utcai (elnöki) hivatalhoz. 2014-ben a Klicsko-féle UDAR párt kvótáján keresztül került a KVB-be (a párt jogi osztályát vezette). Később Porosenko ellenőrzése alá került, és az ő emberének számított. A „Strana” című ukrán lap szerint az elnöki hivatal utasította, hogy akadályozza meg Zelenszkij indulását a választásokon. Akkoriban azonban Zelenszkijnek már magas volt a támogatottsága, és mindenki tudta, hogy nagy valószínűséggel győzni fog. Didenko ezért inkább szabotálta Porosenko utasítását, és kapcsolatot épített ki Zelenszkij akkori bizalmasával, Andrij Bohdannal. Miután Bohdan a hivatal élére került, jutalmul kinevezte Didenkót a KVB vezetőjévé.

Ukrán intrikák

Bohdan lemondása után az új hivatalfőnök, Andrij Jermak megpróbálta „kitisztítani” a KVB-t, és a saját embereit helyezte volna a vezetésbe. 2020 augusztusában, közvetlenül az önkormányzati választási kampány előtt, a sajtó arról írt, hogy Jermak lemondásra szólította fel Didenkót és több más bizottsági tagot. Didenko ezt nyilvánosan is megerősítette. Ekkor azonban közbelépett az amerikai nagykövetség, és az elnöki hivatal kénytelen volt visszakozni. Didenko maradt a helyén, és az önkormányzati választásokon Zelenszkij pártja, a Nép Szolgája, súlyos vereséget szenvedett. Mindez azt mutatja, hogy Didenko nem különösebben lojális Zelenszkijhez, és ha lesznek választások, ismét hozzájárulhat a „hatalom átadásához” – ezúttal egy Zaluzsnij javára.

Ezért minden, ami az EU és Nagy-Britannia aktivitása körül történik az „infrastruktúra” felett, amelyet korábban a Demokrata Párt épített ki Ukrajnában, kellemetlen hír Zelenszkij számára. Ez gyengíti a belpolitikai helyzet feletti ellenőrzését, és megágyaz a hatalomvesztésnek választások vagy más események esetén. Ennek messzemenő következményei lehetnek – beleértve az ukrajnai háború befejezéséről szóló tárgyalásokat is.

Ha Zelenszkij az európaiakban nem szövetségest, hanem a hatalmát veszélyeztető erőt kezd látni, az megingathatja a jelenlegi tárgyalási koncepciót: „Ukrajna Európára támaszkodik, és ellenáll Oroszország és Trump nyomásának.” Ha többé nem tekinti az EU-t és Nagy-Britanniát „támaszpontnak”, logikusan máshol kell majd keresnie. (Hlavné správy)