Ukrajnai rendezés: mindenki másképp csinálná
Közvetlenül a világ vezetőinek Ukrajna jövőjéről folytatott tárgyalásai után máris itt vannak az első merész kijelentések. Mennyire összeegyeztethetők ezek, és van egyáltalán értelmük?
Elsőként Szlovákiából: a szlovák koalíciós politikusok és Robert Fico miniszterelnök is értékelik az amerikai elnök, Donald Trump lépéseit, amelyeket az ukrajnai béke megteremtése érdekében tesz. Peter Pellegrini államfő saját nyilatkozatot adott ki, amelyben szintén kiemelte a résztvevő felek párbeszédre való törekvését. Megemlítette, hogy Ukrajna biztonsági garanciáinak a biztosítása kulcsfontosságú lesz. Trump szerint azonban egyvalami biztos: Ukrajna útja a NATO-ba le van zárva. És nem kapják vissza a Krímet sem – Oroszország ezzel saját biztonságát veszélyeztetné.
Kritikus hangok
Felerősödtek azonban a kritikus hangok is, amelyek Trumpot a „Nyugat elárulásával” vádolják. Állítólag Putyin oldalára állt. És miért is? Mert megnyitott egy kommunikációs csatornát, amelyet négy éven át egyoldalúan elhanyagoltak? Az USA elnöke soha nem állította, hogy orosz partnerének az akaratát és érdekeit fogja képviselni – és ténylegesen nem is teszi ezt. Hivatásos üzletemberként azonban jól tudja, hogy szerződéseket (beleértve a békeszerződéseket is) nem lehet kötni, ha a felek gyűlöletet táplálnak egymás iránt. Hogyan lehetne személyes csúcstalálkozót tartani, ha közben „kikaparják egymás szemét”? Ezt csak azok értik meg, akik az életükben már hoztak az egójuknál nagyobb döntéseket.
Orosz érdekek
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden tolmácsolta az orosz álláspontot a folyamatokkal kapcsolatban. Nagyon nyíltan figyelmeztetett: a Nyugatnak végül el kell fogadnia Oroszország követeléseit, amelyek a konfliktus gyökereinek a felszámolására vonatkoznak – ellenkező esetben a békéről lemondhatunk. És nem, tűzszünetről most már nem lehet szó. Európa ugyanis világosan kinyilvánította szándékát az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij rezsimjének a vég nélküli felfegyverzésére. A tűzszünet tehát időt adott volna az ukrán hadseregnek a pihenésre, átcsoportosításra és utánpótlásra. Az oroszok, akik jelenleg jobb helyzetben vannak a fronton, így lemondanának az előnyükről.
Az Ukrajnával szembeni orosz követelések régóta ismertek. Lavrov mindenekelőtt az orosz etnikumú lakosság emberi jogainak elismeréséről beszél. Elfogadhatatlan, hogy egy olyan országban, ahol jelentős részt képviselnek, megtiltják számukra az anyanyelv használatát a közéletben (emlékeztetőül: időközben az orosz könyvek behozatalát is betiltották – innen már csak egy lépés azok elégetése…). A Donbasznak szabadnak kell maradnia, és a NATO nem közelítheti meg az orosz határokat. Az európaiak azonban elutasítják az ukrán fegyveres erők kivonását a Donbaszból – így ismét patthelyzetben vagyunk… Ráadásul „az európai tisztviselők szerint Zelenszkij amerikai fegyverek és felszerelések vásárlását is javasolta 100 milliárd dollár értékben, amelyet Európa finanszírozna”.
Van felesleges 100 milliárdunk?
Én már tényleg nem tudom, mennyi bizonyítékra lenne szükség. Megvárjuk, míg a gazdaság teljesen összeomlik, és az életszínvonal drámaian zuhanni kezd? Valóban lesz, aki azt állítja, hogy az EU-nak van felesleges 100 milliárdja? Ha igen, miért nem fordítja azt saját tagállamai további fejlődésére vagy az elmaradottabb régiók felzárkóztatására? Nem mondom, hogy nem kell segíteni a háború sújtotta országoknak – de megfelelően, racionálisan, és mindenekelőtt humanitárius módon, nem pedig fegyverekkel.
Elnyomják az oroszokat
Zelenszkij nem akar lemondani a területekről, arra hivatkozva, hogy ez a jelenlegi ukrán alkotmány alapján problémás, ha nem épp lehetetlen lenne. Lavrov viszont emlékezteti, hogy az ukrán alkotmány az említett nemzeti kisebbségek jogairól is rendelkezik, amelyeket ma durván megsértenek. Az európai vezetők ezekről a jogokról nem beszélnek. Valójában nem hallani tőlük semmit e témában. Ki tiltakozott például a 2022-es törvény ellen, amely megtiltotta orosz dalok játszását az ukrán médiában és nyilvános helyeken?
Még a mi médiánkban sem láttam erről említést. El tudják képzelni, hogy Szlovákiában betiltsák a cseh előadók zenéjét? Vagy hogy a Szlovák Nemzeti Párt megszüntesse a kétnyelvű táblákat a jelentős magyar kisebbséggel rendelkező falvakban? Itt ilyesmit senki sem merne megtenni. Zelenszkijnek azonban nyilván mindent szabad, még a kisebbségi jogok elnyomása is. Ez nem az én kitalációm vagy álhírem, a témával a nyugati média is foglalkozott.
De a honfitársaink, akik a brüsszeli–washingtoni demagógián nevelkedtek, vakok és süketek erre. Trump a Fox News hírtelevíziónak úgy nyilatkozott, hogy az európai „önkéntes koalíció” (amelynek jogi státuszáról mindmáig nem tudok részleteket) beleegyezne saját csapatok Ukrajna területére küldésébe, mint békefenntartó biztosíték. Állítólag Putyin is fáradt, és talán beleegyezne, de „soha nem lehet tudni”. Trump is furfangos: kijelent valamit, majd azonnal hozzáteszi, hogy valójában nem biztos. Hová vezet az ilyen retorika? Semmihez. Nekem úgy tűnik, mintha minden találkozó után azt mondaná, amit éppen az adott fél hallani akar. A német sajtó ezt úgy értelmezi, hogy „Európa megnyugtatta az őrült királyt”. De talán ez az ő tudatos stratégiája; az ördög se igazodik ki rajta. Csak remélhetjük, hogy működni fog – és minél előbb. Elég volt az emberéletek feláldozásából. (Hlavné správy)
Brüsszel tapsol a minket sújtó ukrán terrornak
Miközben Európa egyre súlyosabb válságban van, az energiabiztonság kérdését Brüsszelben továbbra is ideológiai alapon kezelik, és olyan döntéseket hoznak, amelyek…
Magyarország és Szlovákia együtt lép fel Brüsszel ellen
Magyarország és Szlovákia az orosz energiaimportot tiltó REPowerEU-rendelet megsemmisítését fogja kezdeményezni az Európai Bíróságon, s kérni fogja annak felfüggesztését az…
Az USA kormánya már hallgat Magyarországra
Az Egyesült Államok kormánya elkezdte meghallgatni Magyarországot, a Trump-adminisztráció januári hivatalba lépésével új fejezet nyílt az amerikai-magyar kapcsolatokban – jelentette…
Orbán Viktor ma Törökországban tárgyal
Törökországgal minden évben áttekintjük a legfontosabb kérdéseket, a mostani tárgyalások négy fő pontja a gazdaság és kereskedelem, a migráció, a…
Nézőpont Intézet: nőtt Orbán Viktor előnye
Emelkedett Orbán Viktor előnye Magyar Péterrel szemben a miniszterelnöki alkalmassági versenyben november folyamán a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása szerint. Csak a…
Plakátkampány a Tisza Párt megszorításai ellen
Plakátkampányt indított a Nemzeti Ellenállás Mozgalom a Tisza Párt gazdaságot érintő tervei miatt. Szűcs Gábor, a mozgalom alapító tagja szerint…
Alapvető jogokért harcolnak Kárpátalján a magyar pedagógusok
Olyan alapvető jogokért és lehetőségekért kénytelenek küzdeni Kárpátalján a magyar pedagógusok, mint annak a szabad megválasztása, hogy az oktatás nyelve…
Átlagosan tíz százalékkal emelkedik a pedagógusok bére
Januártól átlagosan tíz százalékkal emelkedik a pedagógusok bére – figyelmeztet legújabb Facebook-bejegyzésében Maruzsa Zoltán, a belügyminisztérium köznevelési államtitkára.
A kormány kész mentőövet dobni Budapestnek
A kormány törvényjavaslatot nyújt be az Országgyűléshez, ami azt a célt szolgálja, hogy Budapest fizetésképtelensége esetén is valamennyi fővárosi dolgozó…
A Tisza súlyos csapást mérne a magyar vállalkozókra
A Tisza kiszivárgott adóemelési tervei súlyos csapást mérnének a magyar vállalkozásokra és a gazdaság egészére – állítja Palóc André, a…
Nyakunkon a harmadik világháború?
Ha az EU tagállamai beszállnak a fegyveres konfliktusba Oroszországgal szemben, annak könnyen kalkulálhatóan világháború lesz a következménye – jelentette ki…

























