A VSquare oknyomozó portál újságírói a StateWatch ukrán elemzőközpont által működtetett Trap Aggressor projekt szakértőivel együtt ezúttal annak jártak utána, hogyan kerülik meg az oroszgyűlöletben európai bajnokoknak számító lengyelek az Oroszország ellen hozott uniós szankciókat. A módszert egy konkrét cégen mutatják be, amelynek a központja a Balti-tenger partján fekvő Gdyniában található, és a szálak egyenesen egy Putyin-párti politikushoz vezetnek.

A történet főszereplője Anton Osipenko, a Putyin-féle Egységes Oroszország párt volt képviselője, aki a kalinyingrádi fiatalok katonai kiképzésében is aktív. Ő 2010-ben alapította az oroszországi Consteel céget, lengyel partnerével, Sebastian Borkowskival közösen. Ugyanebben az évben nyílt meg az új határátkelő Lengyelország és Oroszország között – és ezzel egy új kereskedelmi útvonal is.

A páros Gdyniában hozott létre vállalkozásokat – köztük a Consteel Construction és Consteel Electronics nevű cégeket –, amelyek bevételei az ukrajnai háború kitörése után drasztikusan megugrottak. Ezek a cégek ipari elektronikát, automatizálási eszközöket és mikrotechnológiát szállítottak, közvetítő országokon – például Törökországon és Kazahsztánon – keresztül. A weboldalukon nyíltan hirdették: „Orosz adat nem szerepel a papírokban, európai partnereink nem bontják fel a szerződéseket.” 2022 végén, amikor az EU életbe léptette nyolcadik szankciós csomagját, Osipenko új céget alapított Törökországban, amelyen keresztül tovább bonyolították az üzleteket. Azóta legalább 1,3 millió dollár értékben szállítottak árut Oroszországba – ezek között katonai célokra is használható eszközök is voltak.

A szállítmányokat fogadó cégek között ott találjuk az orosz állami atomóriást, a Roszatomot is. A hálózat részeként működő Diesel ZIP nevű orosz cég például olyan alkatrészeket importál, amelyeket a nyugati gyártók a szankciók miatt már nem forgalmaznak Oroszországban. A lengyel partnere: egy Diagnostic To Lab nevű vállalat, amelynek alapítója egy kazah állampolgár – ő egyébként több céget is működtet Osipenkóval közösen.

Bár a bizonyítékok nyilvánvalók – hiszen a cégek a saját felületeiken kínálnak megoldást a szankciók kijátszására –, a lengyel hatóságok nem tesznek semmit. Ehhez persze az is hozzájárulhatott, hogy a jogszabályi háttér sincs mindig meg: csak 2025 februárjától létezik szankciós jogsértésekre vonatkozó büntetőjogi rendelkezés Lengyelországban. Osipenko egyébként – a kereskedelmi tevékenység mellett – hazafias katonai képzéseket is szervez orosz fiataloknak, a Kreml propagandájának megfelelően. Szervezete állami támogatásban részesül, célja: a jövő katonáinak kiképzése az ukrajnai háborúhoz.

„Miközben Európa a 18. szankciós csomagon dolgozik, Moszkva már oktatási programokat is indít a szankciók megkerülésének tudományából. Az orosz felsőoktatásban új mesterszakok készítik fel a jövő üzletembereit arra, hogyan működjenek sikeresen a tiltások ellenére. A kérdés már csak az: meddig tűrik mindezt a lengyel és európai hatóságok?” – teszik fel a kérdést az oknyomozó újságírók a vsquare.org portálon megjelent cikkükben.