Magyarország területén csak olyan gyűlés tartható meg, amely „tekintettel van a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való jogára, ezért tilos az olyan gyűlés megtartása, amely a gyermekek védelméről szóló törvényben meghatározott tilalmat sérti” – döntött az Országgyűlés. A parlament 136 igen, 27 nem szavazattal fogadta el – kivételes eljárásban – a gyülekezési jogról szóló törvény gyermekek védelmével összefüggő módosítását, valamint az ehhez kapcsolódó jogszabályok megváltoztatását fideszes és KDNP-s képviselők hétfőn benyújtott kezdeményezésére.

A szavazást a Momentum képviselői zavarták meg a gyülekezési alapjog csorbítása miatt. Az ellenzéki képviselők a hátsó padsorokban színes füstgyertyákat gyújtottak meg, a szovjet himnuszt játszották le és szórólapokat dobtak le a karzatról. A parlamenti ülés közvetítésében is látszott a füst, amely az egész üléstermet beterítette. A szavazást követően az elnöklő Latorcai János szünetet rendelt el, hogy az üléstermet kiszellőztessék. Az alelnök azt mondta: a parlament üléstermében történt botrányt a többség becsülettel, tisztességgel, fegyelmezetten végezve munkáját vette tudomásul. A Momentum képviselőcsoportja, amelyik ezt előidézte, saját magát zárta ki azzal, hogy most távozott – fogalmazott Latorcai János, hozzátéve, rájuk szankciókat vetnek ki.

A törvénymódosítás alapján jövőben tilos azt a gyűlést megtartani, amely a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott tilalmat sérti. A gyámügyi törvény vonatkozó paragrafusa azt tartalmazza: a gyermeki jogok biztosítása érdekében tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.

A gyülekezési hatóság a gyűlés megtartását megtiltja, ha az egyeztetést követően rendelkezésre álló információk alapján megalapozottan feltehető, hogy a bejelentés tilalmazott gyűlés megtartására irányul. A gyűlést az annak megtartását megelőző legfeljebb egy hónappal megelőzően lehet bejelenteni.

A mostani törvénymódosítással a jogalkotó arról is határozott, hogy tilalmazott legyen annak a magatartása is, aki a gyülekezési hatóságot félrevezetve tiltott gyűlést tart, illetve az ilyen gyűlésen közreműködőként, résztvevőként szerepet vállal. Ezek a magatartások ezentúl szabálysértésnek minősülnek, ami miatt pénzbírság szabható ki; a bírság adók módjára behajtandó, és az így befolyt összeget a gyermekvédelem céljaira kell fordítani. A törvény a tilalmazott gyűlés résztvevőinek esetében akkor teszi megállapíthatóvá a szabálysértést, ha a gyűlést nem hagyják el azt követően, hogy a rendőrség tájékoztatta őket a megtartott gyűlés tiltott jellegéről.

A jövőben a szabálysértés elkövetésével gyanúsítható ember személyazonosságát arcképelemzéssel is megállapíthatják. A gyülekezési joggal összefüggő szabálysértés miatt kiszabott helyszíni bírság vagy pénzbírság közérdekű munkával történő megváltásának, valamint szabálysértési elzárásra történő átváltoztatásának nincs helye. A törvény a folyamatban lévő eljárásokra is vonatkozik.

A jogszabály egyes pontjai a kihirdetést követő napon, míg további rendelkezései az alaptörvény tizenötödik módosításával összhangban, 2025. április 15-én lépnek hatályba. A tizenötödik alkotmánymódosítás azt rögzítené, hogy a gyermeknek a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való joga alapvető jogok ütközése esetén – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz.