„Megtagadtam a vallomástételt (…), akkor teszek vallomást, ha megismerkedtem az ügy irataival” – jelentette ki az ügyészségi épületet elhagyó Morawiecki, aki jelenleg a fő lengyel ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) alelnöke és az Európai Konzervatívok és Reformerek Pártja európai csoportosulás elnöke. Piotr Skiba ügyészségi szóvivő később közölte: Morawieckit a 2020-as levélszavazás szervezése ügyében „hatásköri túllépéssel és kötelességmulasztással” gyanúsították meg, tetteiért 3 évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. A politikus nem ismerte be bűnösségét – tette hozzá Skiba.

A hatásköri túllépést az ügyészek szerint az valósította meg, hogy a levélszavazást a Morawiecki-kormány az országos választási bizottságot mellőzve kezdte szervezni a lengyel állami posta és a pénzjegynyomda közvetítésével. A kötelességmulasztás gyanúja pedig arra vonatkozik, hogy Morawiecki nem állította le az említett intézmények által megvalósított, a levélszavazást előkészítő tevékenységet, ami vagyoni kárt okozott nekik – magyarázta a szóvivő.

A 2020-as elnökválasztást a Morawiecki-kormány a koronavírus-járvány miatt eredetileg kizárólagosan levélszavazás útján tervezte. Az első választási fordulót azonban végül a politikai konszenzus hiánya és az ellenzéki többségű szenátusban elhúzódó vita miatt elhalasztották, a választópolgárok az eredeti, május eleji időpont helyett június végén szavaztak vegyes, hagyományos és levélformában.

Az ügyészség a 2020-as levélszavazással foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság kezdeményezése alapján indított eljárást Morawiecki ellen. A bizottság összesen 19 személyt, köztük Jaroslaw Kaczynskit, a PiS elnökét és Elzbieta Witek volt alsóházi elnököt is érintő ügyészségi bejelentést tett. A parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását a lengyel alkotmánybíróság tavaly alaptörvényt sértőnek találta, a kormány azonban nem ismeri el a taláros testület döntéseit.

Morawiecki csütörtökön a kihallgatás előtt is nyilatkozott a sajtónak az ügyészség épületénél összegyűlt szimpatizánsok körében. Aláhúzta: a koronavírus-járvány idején „bátor döntésekre” volt szükség, ő a döntésével a választások szervezésére vonatkozó alkotmányos kötelességét teljesítette. Úgy érvelt: ha a kormánya nem vállalta volna a választási előkészületeket, akkor a jelenlegi kormánykoalíció a demokrácia elleni támadással vádolná őt. Úgy látta: igazából a most kormányzó politikusokat kellene felelősségre vonni, mivel ők tehetnek a 2020-as elnökválasztás elhalasztásáról.

Morawiecki az ellene indított eljárás okán januárban önként lemondott mentelmi jogáról, kijelentve: tudja, hogy egyszer véget fog érni „az alaptalan, politikailag motivált vádak időszaka” Lengyelországban.