A párizsiak több mint kétharmada nem a francia fővárosban született
A párizsiak több mint kétharmada nem a francia fővárosban született, ugyanakkor az elmúlt ötven évben a Fény városa fokozatosan vesztett vonzerejéből a vidéki és külföldi lakosok számára – derül ki egy hivatalos tanulmányból.
Ez az első alkalom, hogy a francia statisztikai hivatal (INSEE) megvizsgálta a párizsiak földrajzi származását, ami lehetővé teszi, hogy „számokat is tegyünk a főváros társadalmi mozaikjáról kialakult képhez” – mondta az AFP francia hírügynökségnek François Dubujet, a 2020-as országos népszámláláson alapuló tanulmány egyik szerzője. Eszerint 2020-ban Párizs 2,146 millió lakosának csupán 30 százaléka született a városban, ami megfelel a többi francia nagyváros átlagának. Az egyetlen kivétel Marseille, Franciaország második legnagyobb, dél-franciaországi városa, ahol minden második lakos ott született.
A nem párizsi születésűek 16 százaléka a főváros környéki Ile-de-France régió településeiről származik, 29 százalék az ország távolabbi megyéiből költözött a fővárosba, míg 25 százalékuk külföldön született. „A születési helyek sokfélesége a fővárosba irányuló és onnan induló migrációs áramlatok következménye”, egy olyan sűrűn lakott városban, ahol a teljes francia lakosság 3,2 százaléka él az ország területének alig 0,01 százalékán – emlékeztetett az INSEE. 2020-ban Párizsba 90 ezer új állandó lakos érkezett, miközben 133 ezren elköltöztek a városból.
A külföldön született lakosság száma 1968 és 1982 között nőtt jelentősen, akkor érkeztek tömegesen külföldiek, azóta Párizs vonzerje számukra is csökkent. A Párizsban élő külföldi születésűek aránya a Franciaországban élők között mintegy ötven év alatt 8,7 százalékról 6,4 százalékra csökkent. A csökkenés az Afrikából, az Amerikából és Ázsiából érkezők körében a legjelentősebb, akiket inkább más megyék vonzanak. A Franciaországban letelepedő külföldiek közül a legnagyobb számban a japánok választják Párizst.
Szijjártó: a háborúpárti liberális Brüsszel a 3. világháború kitörését kockáztatja
Az Európai Unió hamar elszigetelődhet a világpolitikában, ha a tagállami és brüsszeli liberális vezetők tovább akadályozzák az ukrajnai béketárgyalások sikerét…
Újra lesz saját tengeri kikötője a magyaroknak?
Rövidesen megkezdi működését a trieszti kikötő magyar tulajdonú része, ami teljesen új lehetőségeket nyújt a hazai exportőr vállalatoknak a kivitelük…
Március 15.: ma nem Bécs akarja eltiporni a magyar szabadságot, hanem Brüsszel
Ma nem Bécs akarja eltiporni a magyar szabadságot, hanem Brüsszel, 1848-ban osztrák generálisok írták elő, hogyan kell élnünk, ma pedig…
A 30 év alatti egy gyermekes édesanyák sem fizetnek szja-t 2026-tól
A kormány döntött arról, hogy kibővíti a családi adócsökkentési programot, így 2026. január 1-től az egy gyermeket nevelő, 30 évnél…
Brüsszeli horror: 2,5 ezer milliárd euróba kerülne Ukrajna uniós csatlakozása
Az Európai Uniónak (EU) öt év alatt 2,5 ezer milliárd euróba, vagyis az EU 2025-ös költségvetésének több mint 12-szeresébe kerülne…
Hány százezer háborús halottért felelős Ursula von der Leyen?
Miközben az Európai Bizottság elnöke tavaly elítélte a magyar békemissziót, most már a támogatásáról biztosította az ukrajnai tűzszüneti kezdeményezést, ami…