Emmanuel Macron francia államfő kezdeményezésére az Európai Unió nyolc vezető országa, valamint az EU és a NATO vezetői hétfő este Párizsban gyűltek össze, hogy megpróbáljanak egységesen fellépni az Ukrajnával kapcsolatos amerikai kezdeményezésekkel szemben. Az MTI híre szerint a francia elnöki hivatalban sürgősséggel összehívott találkozón Emmanuel Macron és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke mellett részt vett António Costa, az Európai Tanács elnöke, Mark Rutte NATO-főtitkár, valamint Németország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Hollandia és Dánia miniszterelnöke. A francia diplomácia vezetője, Jean-Noël Barrot előzetesen elmondta, hogy „tárgyalások kezdődnek csapatok esetleges bevetéséről”, nevezetesen Franciaország, Nagy-Britannia és Lengyelország – Európa „három nagy hadserege” – részéről, hogy szavatolják a jövőbeni tűzszünetet és a „tartós békét” Ukrajnában.

A francia diplomácia azt követően hívta össze a találkozót, hogy a müncheni biztonságpolitikai konferencián az amerikai alelnök, J. D. Vance Párizs értelmezése szerint ellenséges beszédet mondott szövetségeseivel szemben, ami megdöbbentette az európai vezetőket, akik attól tartanak, hogy „kizárják őket a tárgyalási folyamatból egy olyan kérdésben, amely őket is érinti, s alapvetően kihat a transzatlanti kapcsolatokra is”.

Mi lett a tárgyalás végeredménye? Röviden összefoglalva: a nagy semmi! És ezt még az európai liberális, háborúpárti elit hivatalos szócsöve, a brüsszeli Politico is kénytelen volt beismerni. „Az európai vezetők erőfeszítése, hogy egységes frontot mutassanak Ukrajnával kapcsolatban, hétfőn meghiúsult, mivel nem tudtak megállapodni arról, hogy csapatokat küldjenek egy lehetséges békemegállapodás ellenőrzésére. A francia elnöki palotában eltöltött 3,5 órás huzavona lehangoló volt” – írja a Politico. A lap szerint a vezetők nem álltak elő új ötletekkel, civakodtak arról, hogy csapatokat küldjenek-e Ukrajnába, és ismét közhelyeket puffogtattak Ukrajna megsegítéséről. Az egyedüli dolog, amiben a vezetők közös nevezőre jutottak, az a fegyverkezésre és Ukrajna további támogatására fordított kiadások növelése, vagyis még több pénzt vonnak el a már így is nehézségekkel küzdő európai gazdaságból, hogy azt a fegyvergyártóknak adhassák.

És, hogy ez utóbbit az adófizetőkkel is elfogadtassák, az elkövetkező időszakban valószínűleg még nagyobb hisztériát csapnak majd az orosz fenyegetéssel kapcsolatban. Az első fecske e tekintetben Mette Frederiksen dán miniszterelnök, aki közvetlenül a párizsi találkozó után figyelmeztetett, hogy szerinte „Oroszország most egész Európát fenyegeti”. „Azért aggódom a nagyon gyors tűzszünet gondolata miatt, mert ez jobb lehetőséget adhat Putyinnak és Oroszországnak arra, hogy újra mozgósítson és megtámadja Ukrajnát vagy egy másik európai országot” – tette hozzá a dán kormányfő, közvetve a háború folytatására buzdítva.

Hogy a hisztériakeltésben és a fegyverkezésre fordított összeg növelésében az európai háborúpárti elit azonban egyre kevésbé talál megértésre a választóik körében, azt a YouGov brit közvéleménykutató csoport hétfőn ismertetett legfrissebb felmérése is alátámasztja. A 7300 brit állampolgár bevonásával elvégzett országos reprezentatív vizsgálat kimutatta, hogy a választók 55 százaléka nem támogatja, hogy a kormány adóemelésekkel finanszírozza a katonai költségvetés bővítését, és csak 30 százalékuk lenne hajlandó magasabb adókat fizetni a védelmi ráfordítások növelése érdekében. És ne feledjük, hogy ez az oroszokkal szemben a legharciasabbnak számító Nagy-Britannia. A többi európai országban valószínűleg még nagyobb lehet az elutasítás a további fegyverkezés és háborús hisztériakeltés ellen. A Párizsban hétfőn este összegyűlt „európai elit” azonban nem arról híres, hogy bármiben is hallgatna az európai emberek hangjára. Így csak abban reménykedhetünk, hogy idővel ugyanúgy végzik majd, mint az amerikai ideológiai elvtársaik a legutóbbi választásokon.