Ukrajna rendkívül alacsony gázkészletekkel vágott neki a téli szezonnak, mivel 2024 nyarán nem vásárolt gázt, és nem is töltötte fel kellőképp a tározóit. Gázmezői egy részét ugyanis leállította. Ezért az ukrán Naftogaz, a területén áthaladó orosz gáztranzit leállítását követő első hetekben felvásárolja az összes rendelkezésre álló gázt Európából, különösen az orosz gázt.

Mit jelent mindez számunkra? A gázárak szédítő magasságokba szöknek, és már elérték a 60 eurót megawattóránként, miközben 2024 első felében 30 euró körül mozogtak. Mindezt elkerülhettük volna, ha Ukrajna hajlandó lett volna megoldásokat keresni a földgáz tranzitjának a fenntartására. Több lehetőség is terítéken volt, köztük a Szlovák Gázművek (SPP) által felajánlott is. A vállalat más partnerekkel együttműködve még egy nyilatkozatot is készített az Ukrajnán keresztül történő gáztranzit támogatásáról, amelyet az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek címeztek. Ebben nagyon világosan figyelmeztettek a gazdasági károk kockázatára és a közép-európai régió energiabiztonságának a veszélyeztetésére. A nyilatkozat aláírói a legnagyobb energiaszállítók, fontos kereskedelmi szövetségek és nagy ipari fogyasztók voltak Magyarországról, Ausztriából, Olaszországból és Szlovákiából. Eredetileg az ukrán gázipari vállalatok is aláírták volna, de az utolsó pillanatban visszaléptek.

A jelenlegi helyzetet csak a földgáz Ukrajnán keresztül történő szállításának a megkezdésével és az ukrajnai gáztermelés beindításával lehet megfordítani. Ellenkező esetben fennáll a gázárak további megugrásának és a gáz akut hiányának a veszélye. Ukrajna ugyanis a következő hónapokban, így a nyári szezonban is, Szlovákia és Magyarország felől intézi majd a beszerzéseket. Nagy mennyiségű gázt kell vásárolnia és importálnia, hogy feltöltse a történelmi mélyponton levő készleteit.

Az orosz földgáz volt az egyetlen rugalmas forrás, amivel Európa rendelkezett. Az összes többi földgázforrás (Norvégia, Észak-Afrika, Azerbajdzsán) vagy technikai lehetőségeinek a maximumán szállít, vagy – mint az LNG esetében – időben nem rugalmas. Az LNG gázszállítások ugyanis néhány hetet vesznek igénybe. Ugyanakkor jelenleg nincs szabad földgázkínálat, így ha bármelyik forrás kiesik, a kereslet és a kínálat közötti egyensúlyt csak az ár növelésével lehet fenntartani. Egy ilyen helyzet hosszú távon elfogadhatatlan.

A földgáz Ukrajnán keresztül történő tranzitjának leállítása több alapvető paradoxonnal is jár. A gázárak hirtelen emelkedése miatt Oroszország 2025-ben mintegy 3 milliárd euróval többet fog keresni, mint tavaly, annak ellenére, hogy 14 milliárd köbméterrel kevesebb gázt szállít Európába. Ez a szám azonban nem biztos, hogy végleges, tekintettel a várható további áremelkedésekre. Ugyanakkor Ukrajna rekordmennyiségű drága orosz gázt importál a területére.

Vannak arra utaló jelek, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) visszatéríti vagy további kölcsönt nyújt Ukrajnának a gázvásárlás költségeire. Ez esetben senkit sem izgat az, hogy orosz gázról van szó? Nem számít, hogy az európai intézmények és maga Ukrajna is pénzzel fogja támogatni az „orosz agressziót”? Vajon az európai intézmények hasonló feltételeket biztosítanak majd a drága gáz megvásárlásához a közép-európai országoknak is? Végül egy alapvető kérdés. Mire volt jó, és kinek is volt jó az, hogy leállították az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő szállítását? (Hlavné správy)