„Mondjuk ki nyíltan: a Denník N a hibrid hadviselés eszköze” – ezekkel a szavakkal kezdi legújabb Facebook-bejegyzését Juraj Draxler exminiszter. Az apropót az adta számára, hogy a Denník N exkluzív cikket közölt „Fegyverként használják a horgonyokat. Megnéztük, hogyan működik az orosz árnyékflotta a Balti-tengeren” címmel. A cikk szerint: „a tankhajók tavalyelőtt terrorista akciókkal egészítették ki a balti-tengeri hajózást, amikor horgonyokat dobtak a sekély vízbe, és ezeket több tíz kilométeren át húzták maguk mögött, azzal az egyértelmű szándékkal, hogy tönkretegyék velük a balti államok és Finnország vagy Svédország közötti, tenger alatti kábeleket…”. A cikk hozzáteszi, hogy „a NATO biztonsági elemzői … nem kételkednek az orosz részvételben”.

Szabotázs vagy baleset?

„Csakhogy éppen akkor, amikor a szerkesztők elhelyezték a cikket a címlapon, megjelent egy jelentés arról is, hogy a svéd hatóságok szabadon engedtek egy ilyen szabotázzsal gyanúsított hajót, mert az ügyészség szerint nem szabotázsról, hanem balesetről és tévedésről van szó. Szombaton a norvég hatóságok is szabadon engedtek egy másik hajót, az orosz legénységgel együtt, akiket azt követően vettek őrizetbe, hogy a lett hatóságok kábelek megrongálásával vádolták őket. A norvégok nem találtak bizonyítékot arra, hogy a hajó megrongálta volna a tenger alatti kábeleket” – hangsúlyozta Draxler.

És még az amerikai lap, a Washington Post is lehozott egy cikket két héttel ezelőtt, amelyben leírta, hogy nem bizonyított a kábelek állítólagos szándékos megrongálása, ami alapján az egyik hajót – a változatosság kedvéért – a finnek tartóztattak fel, és amely körül hatalmas volt a médiafelhajtás. Draxler hozzátette: csak annyit lehet tudni, hogy a kábelt valami megrongálta, de hogy mi, azt már nem. „Pontosabban, a cikk az európai hírszerző szolgálatok anyagára hivatkozott, amely szerint meglehetősen biztosak abban, hogy a szóban forgó hajó nem volt bűnös a kábelek szándékos megrongálásában” – folytatta Draxler.

Szerinte azonban van még egy darab a képzeletbeli mozaikhoz: „Nem gyanús, hogy a Balti-tengeren többször is megrongálták a tenger alatti távközlési kábeleket?”. „Nos, nem igazán” – véli Draxler. Ezt azzal indokolja, hogy a BBC még 2024 októberében egy meglehetősen tényszerű cikket közölt a témában, amelyben azt írja, hogy a hajók gondatlanságból vagy baleset következtében elég gyakran tesznek kárt a tenger alatti kábelekben. A megfigyelő szervezet évente 150–200 ilyen esetet regisztrál világszerte. „Vajon a norvég és svéd hatóságokat, akárcsak a Washington Postot vagy annak hírszerzési forrásait Putyin fizeti?” – teszi fel a kérdést Draxler.

Kémsztori

Szerinte valószínűbb, hogy egyes körök kémthrillert csináltak az egyébként elég gyakori balesetekből. „Egyesek (főként finn vagy lett politikusok) azért, hogy láthatóvá tegyék magukat, egyes médiumok pedig csak azért, mert ez egyszerűen egy szenzációs történet, ami a mai légkörben jól eladható”. És akkor még mindig vannak olyan entitások, mint a Denník N. „Ez utóbbi még akkor is, amikor mások már erősen megkérdőjelezték a témát, beleértve az északi országok nyomozó hatóságait is, egy drámai cikket közöl, amely bizonyítékok nélkül egyértelmű szándékról és orosz akcióról beszél”.

Draxler hozzáteszi, hogy mindezt egy olyan újság teszi, amely gyakorlatilag nem hagy ki egy hetet sem anélkül, hogy ne közölne valamilyen Oroszországot rágalmazó cikket. „Szerintem egyáltalán nem túlzás ezt hibrid műveletnek nevezni” – mondta az exminiszter. „Olyan műveletnek, amely különösen most (tekintettel a világban zajló eseményekre, az energiaellátás körüli feszültségekre és az európai gazdaságot fenyegető kereskedelmi háborúra) káros lehet Európa és Szlovákia számára is” – tette hozzá Draxler. (Hlavné správy)