Robert Fico kormányfő a pénteki sajtótájékoztatóján számolt be a szlovák biztonsági szolgálatok megállapításairól az ellenzéki erők jelenlegi tevékenységével kapcsolatban. Figyelmeztetett, hogy a szlovák kataszteri hivatalt és az állami egészségbiztosítót ért kibertámadások időzítése nem volt véletlen: az első esetben pánikot szerettek volna kelteni az ingatlanok tulajdonjogának az esetleges elvesztése miatt, és mindkét esetben bizalmas információk kiszivárogtatásától kellett volna tartani. Így könnyebb hisztériát kelteni a tiltakozók körében, onnan pedig már csak egy lépés az erőszak, bármennyire is igyekeznek hangsúlyozni a tüntetések szervezői, a Békét Ukrajnának és a Nem a mi városunkban civil szervezetek, hogy a törekvéseik erőszakmentesek…

Ellenzéki hátszél

Az ellenzék pártok, különösen a Progresszív Szlovákia (PS) és a Demokraták is érdekeltek a tüntetésekben, és a liberális média részéről is egyértelmű a támogatás. Hol van itt az újságírói függetlenség? Különösen akkor, amikor tömegesen támogatják azt a hamis narratívát, hogy a Fico-kabinet kiléptetné Szlovákiát az Európai Unióból, miközben a kormány többször is hangsúlyozta, hogy nem vonja kétségbe a nyugati orientációnkat. Ugyanakkor persze nem hajlandó engedelmes, vélemény nélküli szolgaként viselkedni az EU-val és a NATO-val szemben – mi a baj ezzel?

Veszélyes tervek

Ha még nem olvasta el a tiltakozások szervezőinek küldött e-mailt, amely a tüntetések ütemtervét tartalmazza, kérjük, tegye meg. Ezt a Facebookon tette közzé a Nem a mi városunkban kezdeményezés. Szerintük a szöveg tartalma ártatlan, de ítélje meg mindenki maga. Mert a február 14. és 21. közötti időszakra szó szerint országos sztrájkra, a kormányzati intézmények és közterek blokádjára, és – ami a legvérlázítóbb – a kormányzati döntéshozatali folyamatok megbénítására szólítanak fel.

Jól olvasta – valamiféle NGO-k, akik senkitől sem kaptak felhatalmazást, egy törvényesen megválasztott kormányt akarnak félreállítani. Miért nem emeli fel a hangját a külföld? Csak arra gondolhatunk, hogy a Nyugatnak is jól jönne, ha ezt a kormányt megbuktatnák… És ezt a tüntetések szervezői is tudják, mert az említett e-mail következő pontjában a „nemzetközi nyomás fokozása”, azaz a „külső beavatkozás” megszerzése szerepel, hogy a kormányt rákényszerítsék a tüntetők követeléseinek az elfogadására…

Barátok közt

A biztonság fenntartása és a puccs megakadályozása érdekében a kormány most a magánszemélyek (kiutasításuk vagy az országba történő belépésük megtiltása), és a civil szervezetek ellen is fellép. Vizsgálják a könyveléseiket és a kifizetéseiket is. A kormányfő szerint minden jel arra utal, hogy a tüntetések megtervezésében a Grúz Nemzeti Légió is részt vett (a légiót, amely már integrálódott az ukrán fegyveres erőkbe, az ukrán védelmi minisztérium hírszerző szolgálata irányítja).

Láthattunk egy fotót, amelyen Mamuka Mamulasvili, a Grúz Nemzeti Légió vezetője látható Lucia Štasselovával, a szlovákiai tüntetések egyik szervezőjével. És egy olyat is, amelyen Mamulasvili Martin Milan Šimečka újságíróval, a Progresszív Szlovákia elnökének az apjával látható. Természetesen mind azt állítják, hogy ezek csak véletlen találkozások voltak, és nem ismerik egymást jobban. Megdöbbentő azonban, hogy a Békét Ukrajnának szervezet 150 ezer eurót küldött a grúz légiónak… Tehát önök, kedves – ukránbarát buborékban élő – polgártársaim, jóhiszeműen erre költötték a pénzüket. Nem szabadna megfeledkezni arról, hogy ha valakit a hírszerzés irányít, akkor a hazáján kívüli feladatok elvégzésére kap hírszerzési megbízást. Ha a „civil aktivista” Mamulasvilit az ukrán hírszerzés irányítja, akkor nem csodálkozhatunk azon, hogy a grúz biztonsági erők államellenes tevékenységgel vádolták meg az ottani tüntetések során. Milyen utasításokat kapott Szlovákia esetében?

Háborús hős?

A veszély abban rejlik, hogy az ellenzékünk szívesen találkozik és kommunikál hozzá hasonló emberekkel. Most azzal próbálják meg elsimítani az ügyet, hogy Mamulasvili csak egy „főszereplő” Tomáš Forró Donbasszról szóló könyvéből, aki azért jött ide, hogy beszélgessen. Egyébként is, ő csak egy hős az ukrán frontról. De tegyük fel a kérdést: ennek az embernek vér tapad a kezéhez? Mert egyáltalán nem úgy néz ki, mint egy béketeremtő… Akarjuk-e, hogy ilyen emberek ellenőrizetlenül kóboroljanak Szlovákiában? Hogy az ellenzéki erőknek és az úgynevezett „független” civil szervezeteknek osztják az észt? Erőszakos provokációkra vagy újabb merényletre vágyunk?

Robert Fico, tanulva a múltból, világosan kimondja: 2018 nem ismétlődhet meg. Szavait Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter is megerősítette. Kijelentette, hogy teljes mértékben tiszteletben tartja az emberek alkotmányos jogait, ezért nincs problémája az erőszakmentes tüntetésekkel. Azt is bejelentette, hogy egy ukrán állampolgárt őrizetbe vettek, és megkezdték a kitoloncolási eljárást. Hogy megvédje Szlovákiát a destabilizációtól, egy speciális csoport felállítását jelentette be, amely a potenciális fenyegetések kivizsgálására hivatott. Pavol Gašpar, a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) igazgatója szerint Szlovákia már régóta dacol a hibrid fenyegetésekkel szemben. Figyelmeztetett, hogy a kritikus infrastruktúra elleni kibertámadások nem szűntek meg, de a biztonsági erők mindent megtesznek az elhárításuk érdekében. Megerősítette a grúz légió személyes és gazdasági kapcsolatainak a meglétét a civil szervezeteinkkel.

Ki nevet a végén?

A sajtótájékoztatón az újságírók persze ismét kitettek magukért: egy bizonyos Katuška nevezetű a Sme napilaptól közvetve összeesküvés-elméletnek nevezte az elhangzottakat. Olyan információkra is kíváncsi volt, amelyek egyelőre (taktikai okokból) titoktartás alá esnek. És még sokkal többet is kérdezett, mígnem a miniszterelnök egyértelmű választ adott neki: „Az ön fizetésének a felét Soros fizeti” (a kormányfő a Sme napilap tulajdonosi hátterére utalt – szerk. megj.). És ezzel mindent elmondott… (Hlavné správy)